Mi az oka annak, hogy az utóbbi időben nem tud megszerveződni egy igazán nagy szerveződés, tüntetés?

Szia(sztok)!

Az ellenségkép szindrómájának a következő hét jellemzője van:

1. Bizalmatlanság, vagyis „Minden, ami az ellenségtől ered az csak rossz lehet, de ha esetleg jónak tűnik, akkor az véletlenül történhetett!“(CEU<> "Soros" ösztöndíj.Amikor ÉN akkor jó amikor nincsen érdekem akkor rossz)

2. Bün áttétel, vagyis „Az ellenség bűnös a keletkezett feszültségek miatt, amelyek természetesen csak ránk vannak negatív hatással!“(SOros+EU miatt veszélyben a haza ,védjük meg...)

3. Negatív anticipáció, vagyis „Bármit is tesz az ellenség azzal csak nekünk akar kárt okozni!“

4. A gonosszal való azonosítás, vagyis „Az ellenség mindennek az ellenkezőjét képviseli mint amik mi vagyunk, vagy amire mi törekszünk. A legszentebb értékeink megsemmisítésére törekszik ezért őt magát kell megsemmisíteni!“(MI vagyunk a szent keresztény ország...stb)

5. Nulla-összeg-gondolkodás, vagyis „Ami hasznos az ellenségnek káros nekünk!“ és fordítva „Ami káros az ellenségnek hasznos nekünk!“(Vendégmunkások/MIGRÁNS!/Putyini politika)

6. Deindividualizálás, vagyis „Mindenki, aki az ellenséges csoporthoz tartozik az a mi ellenségünk!“

7. Empátia megtagadás, vagyis „Az ellenségünkkel semmiben közösek nem vagyunk.(Magyarságkutatás...)

Lehetetlen olyan információ létezése, amely az ellenségünkről alkotott képünket megszépíthetné. Az ellenséggel szemben emberi érzelmeket táplálni ill. etikai kritériumokat felállítani teljesen téves.

Fontos még a konformitás kialakítása és az empátia képesség leépítése

Ezt az jellemzi, hogy a saját országon belül elkezdődik a véleménykülönbségek redukálása, amelynek célja az empátia képesség lebontása. A konfliktus megoldási kísérleteit, sőt a megoldáskeresés érdekében kifejlesztett gondolatokat mind kevésbé tűri a hatalom. Ez sokakat elhallgattat és hallgató cinkossá vagyis áldozattá tesz. A valóság összetettségét helyettesítik egy könnyen érthető és ezen keresztül kezelhető változattal.(pl.:"Ha Magyarországra jössz nem veheted el a magyarok munkáját!")

A társadalom tagjai részére gondolkodási és viselkedési sztereotípiákat fejlesztenek ki, amelyek használata szinte kötelező számba megy.(Miniszterelnők hozzáállása és nyilatkozatai>miniszterek hozzáállása és nyilatkozataik>államtitkárok...>cégvezetők>középvezetők...(Ha ő igen akkor én is hozzáállás.)

Az autokrácia és a diktatúra közös vonása, hogy felülről vezérlik őket, minden fontos szereplőt megpróbálnak egy hatalmi, parancsuralmi láncba terelni.

Az ellenfélnek tekintett csoport rasszista, antiszemita, nacionalista, mucsai gyökér, szélsőséges jobboldali, ill. baloldali, ellenforradalmár, stb,jelzőket,béllyegeket kap. Ha a feszültségek tovább

növekednek és a sztereotípiákkal együtt

(MIGRÁNS!!!...ELFOGLALJÁK HAZÁNKAT!!!...stb) kitartóan kifejtik hatásukat a társadalom tagjaira, akkor az

empátia készség fokozatosan leépül, egészen a teljes eltűnésig.

Nos...

EZ már megtörtént nálunk...EZÉRT nincsen igazi súlya már bármilyen tüntetésnek vagy megmozdulásnak.

"EZ már megtörtént nálunk...EZÉRT nincsen igazi súlya már bármilyen tüntetésnek vagy megmozdulásnak."

Ez már valószínüleg megtörtént előzőleg például Örményországban is és mégis egyszer csak kormányváltó tüntetések ütötték fel a fejüket!

Szia!

Itt még az agymosás zajlik az emberek fejében.Ennek is több fokozata lehet:

Az első fázisban a tömegnek minden lehetséges eszközzel az értésére kell hozni, hogy a megengedetteken kívül kilátásai nincsenek,(itthon dübörög a gazdaság...) a függőség tökéletes, bármeddig fenntartható és a

kellemetlen állapotok csak akkor enyhülnek, ha a tömeg az új „úr“ érdekeit a sajátjával egyezteti ill. a magáévá teszi. Ezzel párhuzamosan folyik a mesterségesen fenntartott alacsony életszínvonal, amelynek célja a rabszolga munkához és lelkiséghez hasonló állapotok

kialakítása, fenntartása, a céltömeg fizikai kimerítése. A céltömeg eleme, az egyén, az állandóan ismételt propaganda klisék tömkelegében lassan lelkileg is kifárad és idővel -sorskérdéseivel kapcsolatos problémákra- teljesen elfásul, hitét a saját, szabad jövőjében véglegesen elveszti.

Hangoztatni kezdi minduntalan, és hiszi is, azt a beleoltott propaganda klisét, amely szerint a helyzet megváltoztathatatlan, a boldogulást más utakon kell keresni.

Ez már az „új ember“. A zagyva ill. a hasznos zagyva szava, akinek „politikai megnyilvánulásait“ az ellenség mindig látszólagosan- támadja, de tulajdonképpen rettentő megelégedéssel hallgatja és létét, megnyílvánulásait céltudatos munkájának eredményeként könyveli el.

A második fázisban a csoporttudat utolsó maradványait irtják ki.

Ezt a kemény magot csak belülről lehet széttörni, vagyis súlyos ellentéteket szítanak a kemény mag és a magukat már feladó nagyobb tömeg között. Ily módon a kemény mag bázis nélkül marad, elszigetelődik pontosan azoktól, akikért harcba szállni kész, sőt ezek részéről óriási

nyomást és ellenkezést vált ki minden megnyilvánulásuk.(az ellenzék jelen helyzete)

A tömegek „átnevelésében“ minden alkalommal az utolsó fázis a feltételes viselkedés kialakítása. Amikor a céltömegben ennek a feltételes viselkedésnek az elemei észrevehetők, akkor a tömeg már kiszámíthatóan viselkedik, kezelhetővé vált: elkövetkezett a vég eleje, vagyis a saját érdekű valós eredményeket hozó cselekvés feladása és pótcselekvésekkel való helyettesítése.

Azok, akik az „új ember“ megteremtési folyamatát taktikai eszköztárát ismerik, ezen keresztül épségben megtarthatták nemzettudatukat, képezik majd az ellenállók utolsó szigeteit.

Az "átnevelést" nem elfogadó emberek csoportjai lesznek a későbbi ellenállók,akár fegyveres felkelőké is válhatnak.

Minél erősebben szorul a "marok" annál többen csúsznak ki az "ujjak"között...

A bent maradtak pedig a rendszer kiszolgálói maradnak megfélemlítéssel,zsarolással...