Miért gondolunk úgy a gazdaság törvényszerűségeire, mint a természeti törvényekre, elvégre ezeket az ember alkotta?

Egy béna példa. Sántít is

Van egy raktár abban van neked 10000kg gabona. Ezzel kereskedsz de ennyi gabonát magaddal hurcolni nem bölcs dolog. Szóval a raktár jól be van zárva neked pedig van egy halom papírod amit Majomnak hívsz és ilyen feliratokkal: 1Majom=1kg 2Majom=2kg stb gabona. Ha valakivel kereskedsz ezt odaadod neki, ezzel az ő birtokába kerül az a mennyiség és továbbadhatja stb.

A gabona ad értéket a Majom papírjaidnak. Vagyis az a fedezete. Az eredeti gabona mennyiségénél nem adhatsz ki többre szóló Majmot. Az csak értéktelen papírdarab lenne. Vagyis ha több cetlire van szükséged mert már csak 10kg gabonád maradt, akkor el kell kezdeni rontani a Majom értékét. Így 1Majom már nem 1 hanem mondjuk csak 0,5 kg gabonát ér ezután.

Erre vagyunk nevelve.

Aki megfelelő keresztény nevelést kap, gyakran el se tudja képzelni, hogy létezhet olyan ember, aki nem hisz Istenben. Ez itt is így működik.

A fizikai törvényeknek és a legtöbb fizikai jelenségnek létezik matematikai modellje, azok viszonylag egyszerűbb függvényekkel és egyenletekkel leírhatók. Alapos bizonyítás után ezek a modellek nem változnak, de az is igaz, hogy bizonyos határokon belül fejlődhetnek is. Érdekes, hogy pl. az Einsteini egyenletek, akkor még nem ismert fizikai folyamatokat, jelenségeket, részecskéket is leírtak, amit mostanában rendre-sorra fedeznek fel kozmológusok, kvantumfizikusok.

A társadalom tudományban, a gazdaságban használt matematikai modellek csak rövidebb-hosszabb megfigyelés után jöhetnek létre. Előre legyártható matematikai modellek nem léteznek.

Ezért rendszerint inkább a valószínűségszámítás, a játék és káoszelméletek a leginkább használható számítások, bár bizonyos egzakt jelenségekre léteznek lineáris illetve differenciál egyenletek is.

A kettő között az ok és okozati összefüggés a különböző.

Matek tanárunk annak idején azt mondta: Ha már nem használhatók az egyszerű függvények, az integro-differenciál egyenletek, a többváltozós függvények, akkor bátran vegyük elő a valószínűségszámítást és jósoljunk.

Így van ez a gazdaságtannal.

Nem az ember alkotta ezeket a szabályokat, hanem az emberi viselkedés. A közgazdaságtan vagy az analóg helyzetekből megfigyelés útján, vagy modellek útján elméletileg alkotja meg ezeket a szabályokat.

Hasonlóan például a 21-es játékban azt a szabályt, hogy 19-re nem érdemes lapot kérni, 9-re meg igen, meg lehet alkotni korábbi játékok megfigyelésével (hogy viselkednek más játékosok, főleg az eredményesek), és matematikai modellel is.

A gazdaság persze bonyolultabb rendszer, például mert a döntéseket befolyásolja a mások véleményéről való vélekedés. Az arany elég kevés dologra jó, de tudom, hogy inflációs helyzetekben nem csak értékes, de forgalomképes is, ezért szerintem is értékes, noha amúgy nem sok mindent tudnék vele kezdeni.

Ha szerinted a gazdaság törvényei önkényesek és megváltoztathatók, akkor add nekem az aranyadat, adok érte valami használhatóbbat, mondjuk üveggyöngyöket :)