A gazdaság fejlődése szempontjából az alacsony vagy magas jövedelemadók előnyösek?

Ha lenne egyértelmű válasz, akkor nem vitatkoznának a kérdésről közgazdasági iskolák, sőt, ahogyan tudományos kérdésekben sem a kormány és az országgyűlés dönt úgy ezügy ben is lenne egy mondjuk egy "Gazdaságirányítási Tanács", ami kijelölné a helyes fiskális politikát az országnak.

Mindkettő hathat ösztönzőleg a gazdaságra, önmagában azonban egyik sem okoz gazdasági növekedést vagy visszaesést.

Szerintem a gazdagok nem fogyasztanak, mivel ők a pénzük döntő részét inkább befektetik. Ez inkább munkahelyteremtést eredményez. A szegények viszont nem fektetnek be, ők a teljes pénzület lefogyasztják.

Tehát ha a szegényeknél marad a pénz, akkor lesz igény fogyasztásra, viszont nem lesz annyi munkahely.

Ha a gazdagoknál lesz sok pénz, akkor lesz elég munkahely, viszont nem lesz fogyasztás, így csödbe mennek a vállalkozások és szintén nem lesz munkahely...

A lényeg, hogy szerintem matematikusoknak ki kéne számítaniuk, hogy kit és mennyire érdemes megadóztatni. Tehát a legjobb egy pontos számításokkal kitalált sávos adórendszer lenne. Számítások nélkül(Fidesz kormányzás mellet) jobb az egykulcsos.

A másik kérdés, hogy az alacsony adó jó, vagy a magas. A fentiek alapján nyilvánvalóan az a legjobb, ha nincs adó, de akkor nem lesz oktatás se, ami negatívan hat a gazdaságra. És mi lesz az egészségüggyel és a segélyezéssel.

Szerintem persze egy magas, egykulcsos adó is működhetne, ha nem kéne a kisebbséget és a politikusmaffiát hízlalni. Ekkor ugyanis lehetővé vállna, hogy (a libsi nyugathoz hasonlóan) állami vállalatok jöjjenek létre, amik biztos megélhetést jelenthetnének. A jobboldali gazdaságpolitika szerint persze ez hülyeség.

A kettő rendszer összehasonlításának nincs "minden időben jobb" (gazdasági szempontból) "nyertese".

Úgyhogy nézzük a jelenlegi helyzetben az előnyöket, hátrányokat:

- több lesz a beruházás: ez a megállapítás abból származik, hogy több lesz a megtakarítás, ami beruházás lesz, azaz a tőkehiány ellen jó (amit magas kamatok jeleznének(amiből hiány van annak nő az ára) ez nincs jelenleg

Beruházás akkor van, ha van fogyasztás, felvevőpiac (amúgy mi a francért bővítene bárki): jelenleg nem úgy tűnik, hogy áruhiány lenne ezért ez a funkció nem érvényesül magas infláció lenne az egyik jelzője (amiből kevés van nincs az drága)

"ösztönzi a többletmunkát" Jelenleg munkaerőtöbblet(munkanélküliség) van, ezért ez a funkció sem hasznos

Jelenleg tőketöbblet, munkaerőtöbblet, és alacsony kereslet van, ami miatt jelenleg a progresszív rendszer lenne hasznos.