Tyúktolvajlásért ha elkapnak mennyit sózhatnak rám?

>Te sem voltál még olyan helyen életeben, ha ilyeneket

>állítasz, de én már igen és nem kívánom senkinek.

Kérdező, valóban nem voltam, de a volt élettársam igen és Ő mesélt dolgokat. Tanítottam is gyerekeket, akik közt sokan voltak gondozottak. Néha nagyot köszönnek az utcán rám előre. Szerencsére zöméből becsületes ember vált, nehéz gyerekkor ide vagy oda. Nehogy azt hidd, hogy csak neked, vagy a többi állami gondozottnak vannak gondjaid! Engem pl. gyerekkoromban katonai derékszíj csatos végével vertek, bezártak egész nyáron, eltiltottak minden baráttól. TV-t se nézhettem, bár ez zavart legkevésbé. Anyám elárult és ott tesz keresztbe ma is, ahol csak teheti. Mindezek ellenére becsületesen élek és dolgozom.

Volt egy hároméves időszak, amikor nem volt hivatalos munkám, de azt is megoldottam - nem mentem el betörni vagy tyúkot lopni. Eszembe se jutott...

És biztos vagyok benne, hogy az emberek zöme tudna hasonló rossz dolgokat mesélni, mégis a többség tisztességes maradt. Neked sem mi, többiek vagyunk az ellenségeid, akik ugyanúgy szenvednek és gürcölnek, időnként elviselnek megaláztatást, lenézettséget, hülyéket, a mindennapi fáradtságot, gyengeséget, betegséget legyőzik, meg ami ezzel a becsületes élettel együtt jár. És akkor jön valaki, aki könnyebben szeretne élni és ellopja az összekínlódott munkánk gyümölcsét.

És mindezek ellenére nem lett tolvaj belőlem sem - ez nem indok a bűnözésre és mások életének megkeserítésére, sőt saját gyereked félrenevelésére.

Mert hiába gondolod másképpen. Ritka eset, hogy egy tolvaj soha ne bukjon le, a gyereke meg vagy a szomszédtól, vagy a hapsidtól, vagy a barátnődtől soha ne halljon a dologról és ne is kövesse a szülő rossz példáját. Kezded pár tyúkkal, majd egyszercsak beavatod a gyereket és Ő fog falazni Neked. Vénségedre meg -mivel enned akkor is kell majd alapon- elvárnád, hogy Ő lopjon helyetted... Eleve ilyen gondolkodással alkalmatlan vagy rendes családmodellt adni gyerekednek. Nem bántani akarlak, ne érts félre. Nevelni meg a nevelőknek odabenn kellett volna időben. Az is teljesen esélytelen, hogy megváltoztassam eredendően hibás és az emberi társadalommal összeegyeztethetetlen gondolkodásmódodat. De nézd a másik oldalt is azért meg, mielőtt tennél valamit, aminek magad se örülnél, ha más tenné veled, vagy a szeretteddel...

Szerinted miért állnak hajléktalan emberek télen is vacogva az út szélén pénzt, meleg élelmet, forró italt kérve, mások kukákat turkászva és a megmentett lommal seftelve, vagy az ócskapiacon árulva? Mert ez emberi mivoltukat szeretnék megőrizni. Pedig be is törhetnének, rabolhatnának, lophatnának. Akár a Te gyerekedet is kifoszthatnák mondjuk az uzsonnájától, ruhájától, esetleg a kiflire szánt ritkán kapott aprócska zsebpénzétől, mikor esetleg mégis tudsz neki olyat adni. Naná, hogy ez fel sem merült benned, te egyszerűen a könnyebb megoldást választod az eszed használata helyett. És ez nagyon szomorú...

Háát kedves kérdező, gondolkodni sokféleképpen lehet, úgy is, mint Te teszed. Ellenben ugyan ezzel a logikával gondolkodott a 30-as években az alföldi tanyavilág többsége is, akik a hozzád hasonló -szintén "megélhetési" - élelemtolvajok ellen védekeztek.

Gyorsan híre is ment, hogy akik ilyen tanyába mentek el lopni, azok gyakorta soha többé nem kerülnek elő. Meg is fogyatkozott igencsak a "megélhetési egyéni vállalkozók" száma a környéken.

Ugyanis ahány tanya, annyi ablak és ahány ablak, a pusztában, annyi lopva figyelő tekintet. A rossz helyen ólálkodó idegeneket a tanyasi állatok felismerték és gazdáiknak jelezték. A baromfiak, kutyák, lovak, szarvasmarha, disznók, birkák, de néha még a macskák is másképp viselkedtek, felfigyeltek, szimatoltak, sajátos hangjelzést adtak. A természetben élő madarak is többszáz méterekről felreppentek, stb. Bár adóvevő, mobil és vezetékes telefon arra fele nemigen volt, fényjelekkel, függöny elhúzogatással, ostorcsattintással, egyéb, a beavatatlanok számára véletlenszerűnek ható zajokkal, télen a hó felett magasan csúzlival kilőtt izzó zsarátnokkal, stb. már kilométerekkel az érkezés előtt a riadólánc leadta a drótot egymásnak... Egy csapás a farönkre a fejszével férfiak, kettő nők, három csapás a gyereket jelezte, gyors favágás (késő esti órákban, szokatlan időben) csendőrt, stb.

Így bőven volt idő felkészülni a jövevények fogadására.

Általában beereszteni beeresztették a tolvajt, aki lopakodva haladt a disznóól felé malacot lopni, a tyúkól fele friss tojást és tyúkot szedegetni, vagy éppen gabonát, kukoricát szedni a góréba, esetleg zsírért ment a kamrába a zsíros bödönhöz. Figyelmeztetés, de még csak hang sem igen volt, csak tompa puffanások, illetve némi feljajdulás, halálhörgés, elhaló nyöszörgés - kezdő (az öléssel nehezen boldoguló) tanyasiak esetén könyörgés, magyarázkodás, ami az égadta világon senkit sem érdekelt. Az ember mérte rá az első csapást. Fejre, szívre célzott - a nagy fejszével.

Ha elhibázta, az illető futásnak indult, kutyák harapdálva, lába elé ugró, lassító és kellemetlenkedő kíséretében. Az asszony általában az épület sarkánál állt őrt és egy erős husánggal a fejre célzott. Nem ölt, csak pár perces enyhe altatót adott be a páciensnek, míg apjuk oda nem érkezik a nagy fejszével.

A kamasz gyerek(ek) a kapufélfa környékén húzódtak meg alaposan kiélezett kaszákkal és a menekülési útvonalba befektetett gereblyével, amire rálépve garantált volt a belassítás, míg az altatónővér megérkezik a husánggal, vagy apjuk a nagy fejszével.

Finnyáskodás, lelkifurdalás egy tanyán ismeretlen fogalom. Állatok leölése napi gyakorlat, a szükséges anatómiai alapokat és feldolgozási technológiákat ott a kisgyerek is ismeri. Szag, vér látványa mindennapos.

Gyilkosság pedig akkor is csak az volt, ahol a holttest is előkerült. Az pedig 99%-ban soha nem történt meg. Bedobták a lótrágya kupac aljára, ami 2 hét alatt megemésztette. Mivel alul volt, szag se jelezte. Amikor átforgatták, a hófehér csontokon kívül más nem maradt. Az emberi maradványokat illetően a steril csontokat ledarálták, porrá törték. A pandúr/csendőr/rendőr ugyan nem rakosgatta a trágyadombot, meg persze a kutyák sem szagolták ki egy ilyen környezetben, ahol a disznóbelet vagy a kutya/macska trancsírozta szanaszét az udvaron, vagy a trágyadomb tetejére hajigálták... De ha mégis, mire odaértek a csontlisztet is rég szélnek eresztették már a tanyasiak a véghetetlen földeken... Ha valami gond adódott, a közeli tanyák összefogtak, megoldották közösen, mert kéz kezet mos.

Nos, a Te felfogásod szerint ők is teljesen logikusan cselekedtek: csupán megvédték a túléléshez szükséges élelmet, eszközt, stb... Nekik ez így volt becsületes és jogos. És nem mondhatod, hogy kevésbé lett volna igazuk, mint a néhai tyúktolvajnak...