A nemzetközi jog szerint a déli Kuril-szigetek, Mayotte, Kelet-Jeruzsálem, Koszovó, Krím-Szevasztopol melyik országhoz tartozik?

Ez inkább politikai vita, mint nemzetközi jogi kérdés.

A Kuril-szigetekkel kapcsolatos japán-orosz területi vita még a második világháborúra, '50-es évekre nyúlik vissza és igazából nincs rá sem politikai, sem jogi döntés. Japán pozícióját gyengíti, hogy az 1951-es san fransiscoi egyezményben lemondtak a szigetekről, viszont később már követelték és a hidegháború óta az USA is inkább már Japán oldalán áll.

A többi vita jogállása, megítélése sem egyértelmű.

Az ENSZ közgyűlés kimondta, hogy Mayotte a Comore-szigetek szuverenitása alá tartozik, Franciaország jogellenesen csatolta el, de mára már úgy tűnik, hogy a nemzetközösség egy nagy része nem ellenzi a francia annexiót és elfogadják, elismerik a sziget önrendelkezési jogát.

Az ENSZ Közgyűlés már többször szavazott Palesztináról és ezek értelmében Kelet-Jeruzsálem az arab államhoz tartozik, nem a zsidó államhoz, Izraelhez. A Közgyűlés manapság a '67-es határokat tekinti alapnak, a megfigyelő, nem teljes jogú ENSZ tag Palesztina határainak. Viszont Izrael 1981-ben már annektálta Kelet-Jeruzsálemet és ezt az USA is támogatja.

Az ENSZ Közgyűlés azt is kimondta, hogy Oroszország agresszor, jogtalanul vette el és annektálta a Krím-félszigetet és a terület jogilag Ukrajna szuverenitása alá tartozik. A népszavazás eredményét nem ismerik el, mivel azt nem hagyta jóvá a kijevi kormány. Azonban Szevasztopol már az orosz agresszió előtt kimondta elszakadási szándékát Ukrajnától és csatlakozását Oroszországhoz, így ez nagyobb legitimitással bírhat.

Azt tudni kell a fentiek kapcsán, hogy az ENSZ Közgyűlés határozatai jogilag nem kötelező érvényűek. Inkább politikai állásfoglalásnak tekinthetők a nemzetközösségtől.

A legkomplikáltabb és legmegosztóbb, legvitatottabb Koszovó státusza. Az ENSZ Biztonsági Tanács 1999-ben kimondta, hogy a terület Szerbiához tartozik, de lényegi autonómiát kell kapnia és nemzetközi protektorátus alá helyezik a végleges rendezésig. A BT döntése jogilag kötelező. A végleges rendezés nem lett meghatározva.

2008-ban Koszovó egyoldalúan deklarálta a függetlenségét. A Nemzetközi Bíróság kimondta, hogy a függetlenség kikiáltása nem ellentétes a nemzetközi joggal, ugyanakkor csak a nyilatkozattételről mondtak állásfoglalást, annak következményeiről, függetlenségről, a terület státuszáról nem. Így a deklaráció nem írta felül a BT döntését, Koszovó de jura Szerbia része maradt, viszont de facto egyre inkább független államként funkcionál. A nemzetközösség szűk többsége/kisebbsége (kb. az ENSZ tagállamok 50%-a) is elismeri függetlennek.