Amikor állatvédők kimentenek rosszul tartott állatokat akkor azt legálisan teszik?

Állati Jogos - Állattartók jogvédelme Dr.Kalas Heléna hivatalos oldala

Január 6. ·

Kedves Állattartók!

A korábbi ígéretemhez hűen a mai napon megkezdem egy-egy megválasztott téma jogi vonatkozásainak boncolgatását.

Legyen a mai téma AZ ÁLLAT KOBZÁSA, mert ez ügyben a visszjelzések szerint egyre több a VISSZÁSSÁG.

Abban reményeim szerint valamennyien egyetértünk, hogy az elégtelen és az állatok sz ámára szenvedéssel járó tartási körülményekkel szemben bizony hatósági fellépésre van szükség.

Pici kitérőként említem meg, hogy már az 1882-es definíció szerint a kobzás TÖRVÉNYEN ÉS HATÓSÁGI ELJÁRÁSON alapult.

„Törvényhatósági eljárás, midön valamely birtokot, jószágot, árut büntetésképpen elvesznek valakitől”.

Jogszerű eljárás esetén ez ma sem történhet másképp.

De VAJON MA MAGYARORSZÁGON KIZÁRÓLAG AZ ARRA HATÁSKÖREL RENDELKEZŐ HATÓSÁG KOBOZ?

E kérdést könnyedén megválaszolhatjuk, ha ismertjük az ide vonatkozó hatályos jogszabályokat.

Mindenekelőtt TISZTÁBAN KELL LENNI AZZAL, HOGY:

1) kit vagy mit kell egyáltalán hatóság alatt érteni,

2) mely jogszabály alapján

3) mely hatóság járhat el az állat elkobzásakor?

1) KIT VAGY MIT KELL HATÓSÁG ALATT ÉRTENI?

A hatóság fogalmát az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény definiálja.

Eszerint hatóság: „ „az a szerv, szervezet vagy személy, amelyet (akit) törvény, kormányrendelet (vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet) hatósági hatáskör gyakorlására jogosít fel vagy jogszabály hatósági hatáskör gyakorlására jelöl ki.„

A fentiekből világosan kitűnik, hogy a jegyző nem hatalmazhat fel sem civil szervezetet, sem civil állatvédőt, sem civil személyt, sem gyepmestert hatósági intézkedésre. Ők ugyanis NEM HATÓSÁG. Hatályos törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet nem jogosítja fel Őket hatósági hatáskör gyakorlására, következésképpen önállóan sem járhatnak el.

2) MELY JOGSZABÁLY ALAPJÁN?

Az elkobzás szabályait a sokak által ismert „állatvédelmi törvény” szabályozza, melynek értelmében az állat elkobzásáról főszabály szerint jogerős határozathozatallal:

az állatvédelmi hatóság (veszélyes állat esetén a természetvédelmi hatóság) jogosult dönteni.

3) MELYIK A KOBOZNI JOGOSULT ÁLLATVÉDELMI HATÓSÁG?

„a NÉBIH, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatal, megyei kormányhivatal, járási hivatal, valamint a területi természetvédelmi hatóság a kijelölt állatvédelmi hatóság.”

A fenti felsorolást a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló kormányrendelet határozza meg.

Ez az a kormányrendelet tehát, amely a fenti szerveket hatósági hatáskör gyakorlására jogosítja fel. Nem jogosítja fel azonban a gyepmestert, a civil szervezet, a civil állatvédőt vagy más civil személyt!

A civil szervezetek hatósági eljárás lefolytatását kezdeményezhetik, azaz bejelentéssel élhetnek, döntési jogkörrel azonban nem rendelkeznek.

Fontos azt is kiemelni, hogy az állat jogszerű elkobzása esetén AZ ÁLLAT TULAJDONJOGA AZ ÁLLAMRA SZÁLL ÁT, nem pedig a gyepmesterre, a civil szervezetre, civil állatvédőre vagy más civil személyre!

A témával kapcsolatban felmerülő esetleges kérdésekre szívesen válaszolok.

Szeressék és gondozzák a jó gazda gondosságával állataikat!

Üdvözlettel: Dr. Kalas Heléna

Le van írva, mi a legális.

Persze, határozott fellépéssel, némi nagydarab férfiakkal, mindenféle büntetéssel való ijesztgetéssel a tudatlanabb embernél el tudják érni, hogy írásban lemondjon a kutyáról.

Van rá példa bőven.