Mi számít lényeges körülménynek egy büntető-eljárásban?

Könnyű testi sértés minősített esete, ha védekezésre képtelen sértett sérelmére követik el. Ez bizony lényeges körülményben hamis tanúzás!

Btk.

164. § ... (4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű testi sértést

..

b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére, illetve

...

követik el.

Példámnál maradva, ha balhézó fiatallal szemben lépnek fel portások, és amikor a földön van, akkor is még bántalmazzák, az már súlyos bűncselekmény (bűntett!). Ha meg csak az ellenállása megtöréséig meglökik úgy, hogy az egyértelműen nem okozhat súlyos testi sértést) az meg arányos rendezvényt zavaró személlyel szemben, ha az a testi erővel eltávolítás jogszerű fellépésnek ellenszegült.

Durva dolog másokat hamisan súlyos bűncselekménnyel megvádolni, ebből már nehéz jól kijönni, bár a “büntetés korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető azzal szemben, aki az alapügy jogerős vagy végleges befejezése előtt az eljáró hatóságnak az általa szolgáltatott bizonyítási eszköz hamis voltát bejelenti.”.

Ha úgy vallottál hasonlót, hogy közben pl. garázdaság gyanúsítottja vagy, akkor kérj kirendelt védőt (6000 Ft óránként, a bűnügyi költségbe számolják, amit akkor kell fizetned, ha büntetőjogi felelősséged megállapítják), hogy kössön egyezséget ügyészséggel. Némelyik egész jó, fiatalok itt kezdik.

Hamis tanúzás

272. § (1) A tanú, aki hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el.

..

(4) Aki a hamis tanúzást büntetőügyben követi el, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. ...

...

274. § Hamis tanúzás miatt mindaddig, amíg az az alapügy, amelyben a hamis tanúzást elkövették, nem fejeződik be, büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis tanúzás büntethetőségének elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik.

275. § ..

(2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető azzal szemben, aki az alapügy jogerős vagy végleges befejezése előtt az eljáró hatóságnak az általa szolgáltatott bizonyítási eszköz hamis voltát bejelenti.

A büntetés kiszabása egyezség esetén

83. § (1) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény XCIX. Fejezete szerinti eljárásban az egyezség (a továbbiakban: egyezség) jóváhagyása esetén a büntetés kiszabásakor a 82. § (2) bekezdésében meghatározott enyhébb büntetési tételek alsó határát kell alapul venni.

(2) Ha az egyezség jóváhagyására olyan terhelt esetében kerül sor, aki az ügy, illetve más büntetőügy bizonyításához hozzájárulva az ügyészséggel, illetve a nyomozó hatósággal jelentős mértékben együttműködött, a büntetést a 82. § (2) bekezdés soron következő pontja alapján is ki lehet szabni.

Ha két társaságból személyek összeszólalkoztak, annak ellenére is, hogy most mindkettőből személyeket csoportos garázdaság miatti büntetőeljárás terheltjei, lehet egyes személyek cselekménye jogos védelem. A lényeg, hogy garázdaság, könnyű testi sértés tényállásba illeszkedő cselekmény sem bűncselekmény attól, aki ez jogos védelem keretében tette.

Pl. egy példa: konfliktust szóban kiprovokált személy társaságában volt abból kimaradni igyekvő személy, aki csak akkor avatkozott be, amikor reális esély volt arra, hogy őt is megcsapják, vagy haverját erőszakmentesen ki akarta emelni a konfliktusból és erre csapták meg. Ekkor jogos tőle minden olyan cselekmény amíg van ellenállás, ami garázdaság (pl. megfélemlítő üvöltözés), könnyű testi (pár pofon) sértés tényállásba illeszkedő.

A Kúria gondosan kimunkált jogegységi határozatából pár mondatot idézek, az egészet érdemes elolvasnod:

[link]

"Magyarország Alaptörvényének V. Cikke kimondja, hogy „Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett, vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.” A jogtalan támadással szembeni védekezés alkotmányos alapjogként történő deklarálása a Büntető törvénykönyv Általános Részében szabályozott jogintézményt, mint különösen védett értéket emelte ki, olyan felhatalmazást adva az ország polgárainak, amely a jogtalansággal szembeni ellenállást többé nem kivételes lehetőségnek, hanem mindenkit megillető természetes alapjognak ismeri el."

"A védekezést támadás előzi meg. Az elhárítás válasz a támadásra. A védekezés azért jogos, mert a támadás jogtalan. A jogosan védekező a jogot védi a jogtalansággal szemben. Korábbi – ám máig igaz – magyarázat szerint erőt alkalmaz az erőszak ellen. A támadás olyan tevékenység, amely megvalósítja valamely bűncselekmény (szabálysértés) törvényi tényállásának ismérveit. A támadás objektív ismérve annak jogtalansága. A jogtalan támadás elhárításának kockázatát, következményeit a támadónak kell viselnie."

"A 22. § (1) bekezdése szerinti jogos védelem korlátai:

verbális cselekményekkel szemben nem vehető igénybe,

megtorlásként nem alkalmazható,

kölcsönös kihívás elfogadása mindkét fél számára a jogtalanság állapotát hozza létre,

támadás kiprovokálása megfosztja a védekezőt az elhárítás jogszerűségétől,

javak elleni, közvetlen erőszakkal nem járó cselekmény elhárítása a támadó életének kioltását általában nem eredményezheti. A 22. § (3) bekezdése szerinti túllépés azonban nem zárható ki.

A jogtalan támadás vagy azzal való fenyegetés értékelése a jogalkalmazón (ügyész, bíró) múlik, és ennek eredményeképpen juthat arra a megállapításra, hogy az intézett vagy fenyegető magatartás – akár a támadó személyének vétőképtelenségére, akár a magatartás súlytalanságára figyelemmel – nem indokolta az elhárító cselekményt, mert az nem volt szükséges, tehát a szükségesség hiányzott.

Ebben az esetben a jogalkalmazói értékítélet végkövetkeztetése a jogos védelem hiányát állapíthatja meg (pld.: kerekesszékbe kényszerült, súlyosan mozgáskorlátozott egyén ütést szándékoló, ám azt végrehajtani komolyan nem képes mozdulata; hároméves gyermek általi tettlegesség)."

Tök máshogy minősül Btk. szerint könnyű testi sértés és védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére elkövetett testi sértés.

Vétség elkövetőjét is bűntett elkövetésével vádolni elég vastagon hamis vád!

Btk.

164. § (1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, testi sértést követ el.

(2) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon belül gyógyul, az elkövető könnyű testi sértés vétsége miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

...

(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű testi sértést

..

b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére, illetve

..

követik el.