Megtilthatom-e, hogy a gyermekem igazságügyi elmeszakértő hallgassa ki?

Ó, ha a mama köti az ebet a karóhoz, ennél durvább a dolog. Így indultunk, ahogy mondod... Édesanyám itt aludt nálunk, majd hazafelé bement a gyámügyre, hogy nagyszülői láthatást kérjen. Mivel pont születésnapoztunk, fotókkal tudtam bizonyítani, hogy itt volt nálunk, és innen ment el, de letagadta. Azt mondta, h nem engedjük látni az unokáit. A tárgyaláson elkezdett minket ócsárolni, és kérték az elmeszakértő bevonását, amit első körben elutasított, én kértem az enyémet, mert egyre csak azt üvöltötte h bolond vagyok. Átkerültünk ezt követően egy mediációra, először külön-külön, aztán egyszerre. El kellett mindent mondanom a gyerekkoromról, de anyu is egyik pillanatban ezt mondta, másikban amazt. Konkrétan ócsárolta a férjem, aztán mikor rá 10 percre visszakérdezett a mediátor és azt mondta h ilyeneket ő nem mondott. Rá is hagyták, eröltették neki a pszichiátert, de nem ment bele. A mediátor meg a gyámugyes miatt skizofrénia és üldözési mánia lehet. Folyamatosan eröltették a mediációt köztünk, mondván h ők sem akarnak a gyerekek 18 éves koráig itt ülni velünk, de minden mediációval nem h jobb lett volna a kapcsolatunk, csak rosszabb. A férjem viszi őket a havi egy láthatásra is a családsegítőbe. Már kértem őket, hogy hagyjuk ezt az egészet anyámmal, mert se nekem nem jó, se a férjemnek, se a gyereknek, anyám meg, aki egész életében pereskedett, élvezi ezt az egészet, de valahogy a mediátor mindig belesodor egy mediációba. Igen, tudnak hatni rám is, h anyu beteg, anyu egyedül van, anyut értsem meg, stb... <- ez a családsegítő. A gyámügyes pedig azt mondta, hogy ne erőltessük, mert így már régen ocsárolta valaki a gyerekét egy tárgyaláson a füle hallatára, és látja, hogy a mama kezelésre szorul. Na, de aztán sok kör lement, maradt a felügyelt kapcsolattartás nála. L Anyám ennek fejében kitalálta, hogy velünk akar karácsonyozni, amiről nekünk elfelejtett szólni, és bemenet a bíróságra, hogy mekkora szemetek vagyunk, és mostmar elég nagy a gyerek h elmondja, vele akar-e lenni vagy velünk. Persze a láthatáson olyan drága ajándékokat kap a gyerek, mint itthon soha, és a férjem szerint olyan nyájas, amilyennek még sosem láttuk. A velük bent lévő mediátor is rendszeresen rászól h azért 2 tábla csokit ne nyomjon már a gyerekbe. Közben meg a rokonaimnak mondogatja, hogy el fogja venni tőlem őket, mert ő nem fog egyedül meghalni. És a férjem tehet az egészről, mert ő úgy képzelte, hogy én is elválok szülés után mint ő, és visszamegyek hozzá.

Szóval ha köti a mama az ebet a karóhoz, akkor idáig eljutunk. Oké, megmondom őszintén a gyámügy nyugtat h nem fogják oda adni neki, de a csaladsegítős meg olyanokat mond, h ha azt mondja a fiam h vele akar lenni, mi van abban ha oda adják neki.

Ezért kérdezem csak, h nemet mondhatok-e ilyenre. Már vett anyám gyerekülést is, h majd elviszi őket a városból. Tehát nagyon nem kéne... oké, h nem teheti, meg visszahozatnák őket, de ne tegyük már ki a gyereket egy bolondnak, aki persze h elmegy hozzá, ha csokit meg elektromos kisautót ígér neki.