Egy újságíró nem tehet be illusztrációt a cikkébe egy könyvtári könyvből másolva?
válasza: válasza:Miért ne tehetné?
Csak meg kell jelölnie a forrást.
(szerzői jog)
válasza: válasza:Na, kicsit kuszáljunk szét két dolgot, amit általában hajlamosak az emberek összekeverni.
A szerzői jog két nagy része a személyi jog és a vagyoni jog.
Előbbire megoldás a forrásmegjelölés, amire a #3. válaszadó is céloz. Azaz ha közlöm a művet, akkor oda kell írnom a forrást vagy azt, hogy az kinek a munkája. De ezt csak akkor lehet, ha az a mű már nem tartozik a vagyoni jog védelme alá. Ez a leggyakrabban a szerző halálától számított 70 év, vagy ismeretlen szerző esetén a mű létrejöttétől számított 70 év. (Vannak egyéb kacifántos esetek, azok csak tovább bonyolítják a képletet.)
Röviden: ha én újságíró vagyok, a 495 éve elhunyt Albrecht Dürer munkáját simán betehetem illusztrációként a cikkembe, ha odaírom, hogy az Dürer munkája. De nem rakhatom oda illusztrációnak Szegedi Katalin egyik képét sem a Lenka című könyvből akkor sem, ha odaírom, hogy ez a kép a Lenka című könyvből van.
Viszont ha már engedélyt kérek és kapok a jogtulajdonostól, akkor értelemszerűen kérek tőle egy jóminőségű másolatot a műről, és nem egy könyvtári könyvből szkenneltetem be azt.
Mivel a Fővárosi (és nem országos) Szabó Ervin Könyvtárnak sem kapacitása, sem jogköre nincs azt vizsgálni, ki milyen célból másoltat, így ez a kézenfekvő és egyszerű megoldás a legjobb.
Ha valaki esetleg "kijátssza" a rendszert, és a Szabó Erviben másolt Dürer-metszetett mégis cikkillusztrációként használja fel, hát ki jelentené fel, ha megjelöli a forrást? ¯\_(ツ)_/¯
válasza:A kép egy példa volt, de ahogy a fentebbi hozzászólás is írja, szövegrészlet például szerintem tök más, nem kell hozzá engedély. Sőt oktatási célra azt hiszem még a képeket is szabadabban lehet használni. Mármost persze az is kérdés, hogy az oktatás mit jelent pontosan, csak osztálytermet, vagy népnevelést is? Csak jótékonyságból vagy pénzért is?
A másik dolog, hogy azért az Országos Széchenyi Könyvtárnak szerintem kellene hogy legyen közfunkciója, és nem egy magáncélú üzleti modell szerint kéne működjön. Szóval ha egy régi könyvből például csak ott van példány, nem is kell olyan régi legyen, akkor azért kéne gondoljanak tanárokra, újságírókra, kutatókra, stb. Ezért kérdeztem, hogy a részükre vajon külön engedélyt lehet kérni, vagy van nekik külön olvasójegy, aminél nem ez a szabályzat érvényes? Mert azért nonszensz lenne, hogy ne lehessen régi könyvekből kutatni és azt közölni. Jogilag lehet, de a könyvtár nem engedi meg? Ez abszurd.
válasza:Az, hogy egy nem is annyira régi könyvből csak ott legyen példány, azért elég meredek elképzelés. Törvény szabályozza, hogy az OSZK mellett még hova kell kötelezően küldeni a kiadóknak példányokat a könyvekből megőrzésre. Szóval a nem túl régi könyvek máshol is vannak eleve emiatt.
A kommentekből többi részére nem tudok válaszolni, mivel nem az OSZK-ban dolgozom. De ha tényleg választ szeretnél kapni a feltett kérdésekre, miért nem kérdezed meg őket? Könyvtárosok; pont az az egyik fő dolguk, hogy kérdésekre feleljenek. ;)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!