Üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett 2 milliós csalásért közérdekű munka? Ez most komoly?

Ez az ügyész egy id'óta.

Először is amikor a kártyát nem adta vissza, az lopás vétsége, szabálysértési érték. Egy rendbeli szabálysértési értékre elkövetett lopás bűntette.

Amikor pénzt vett le róla, akkor sem csalást követett el hanem lopást. És mivel többször is lopott ugyanazon sértett sérelmére, a cselekménye folytatólagos.

Tehát a második vádpont: Egy rendbeli, folytatólagosan, jelentős értékre elkövetett lopás bűntette, büntetési tétele: 1-5 év.

Akár a lopást, akár a csalást nézzük, mindkét esetben fent áll a folytatólagos minősítés, amire mindkét esetben LETÖLTENDŐ szabadságvesztés kiszabását írja elő a BTK.

“ Először is amikor a kártyát nem adta vissza, az lopás vétsége, szabálysértési értékre.”

Nem lehet lopás, mivel nem elvette, hanem a rábízott dolgot nem adta vissza. Itt konkrétan semmilyen lopás nem valósul meg.

Ahogy én olvasom, emberünk nem elvette a kártyát, nem ellopta, hanem azt rábízták, megkapta a PIN kódot is majd ezt jogosulatlanul, nem annak megfelelően használta, mint ahogy rábízták.

Ha a BTK-T felütöm, én találok benne olyat:

“ Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el.”

Szerintem sokkal jobban megáll, mivel ezt a dolgot rábízták, jogtalanul nem adta vissza és még sajátjaként is használta. Megkapta a kártyát, megkapta a PIN kódot nem elvette.

Lopás nem lehet semmilyen formában, hiszen

Lopás Btk:

“ Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.”

Ő semmilyen dolgot nem vett el mástól. Ha a kártyát úgy veszi el, hogy a néni nem tud róla az akkor lehet lopás.

Itt viszont ő megkapta, rábízták ezt a kártyát.

Itt a Dk-s jogi szakértő aki számtalanszor felsült jogi témában, hiába minősíti az ügyészt, rosszul teszi.

Az ügyész valószínűleg milliószor több információval rendelkezik, mint mi.

Olvassuk el a csalás tényállását is:

“ Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.”

Értelmezzük a helyzetet.

Emberünk egy rábízott dolgot jogtalanul nem adott vissza, azt sajátjaként használta, ezzel elkövet egy sikkasztást.

Ezek után emberünk a nénit vélhetően kamu dumát használva átveri, tévedésbe ejti, majd abban is tartja azért, hogy jogtalanul ebből hasznot szerezzen. Ez egy csalás a néni azért nem jelenti be, mert tévedésbe ejti az elkövető, ezért lesz csalás.

Kérdező, neked tök igazad van, az ítélet az sajnos nevetséges.

#6-nak:

Látom, megjöttél, okoska. XD

Honnan veszed, hogy a kártya, "végleg nála maradását" követően még vásárolt a néninek? Vagyis, hogy amint te állítod, a kártyát rá bízta? Ha valamennyire is ismernéd a bűnözők ezen kategóriáját, akkor tudnád hogy nincs annyi bátorságuk, hogy a kártya "megcsapolása" után hidegvérrel játsszanak tovább. Tehát életszerűtlen az a feltételezésed, hogy rá bízta volna. De az a kimondatlan feltételezésed is képtelenségnek tűnik, hogy a néni nem kérte volna vissza a későbbiekben a kártyát.

De tegyük fel, hogy így történt. Ebben az esetben igazad lenne a sikkasztást illetően.

De ha a kártyát azért vette el (vagy ha így érthetőbb: TULAJDONÍTOTTA el), hogy a továbbiakban az ő BIRTOKÁBA kerüljön, akkor LOPÁS.

De ha a néni rábízta a kártyát, akkor a rá bízott idegen dologgal sajátjaként rendelkezett, akkor viszont megint nem csalást követett el hanem sikkasztást.

Tehát akárhonnan nézzük ezt a "rábízósdi" kérdést, ebből qrvára nem lehet csalás.

Neked mindig sikerül betévedned a faxerdőbe.

Ismét #6-nak:

Az még "okés" lenne, hogy a magadfajta amatőrök összekeverik a hazugságot a csalással, de egy ügyésztől azért nem ezt várnám. XD

És megjegyezném, hogy a sikkasztás esetében is ugyanaz a szitu, mint a csalás, és a sikkasztás esetén.

Folytatólagos, és nagyobb érték együttese esetén, köteles a bíró letöltendő szabadságvesztést kiszabni.