A belügyminisztériumnak valóban joga van kiadni a nevem, születési dátumom és lakcímem egy kutatás miatt?
Szegeden élek és ma megkeresett egy egyetemi hallgató azzal, hogy a szociológia szakon tanul és a tanárai minden évben összeállítanak egy kérdőívet, amit nekik le kell kérdezniük adott címeken, adott emberektől. Szóval a problémám ezzel volt, hogy nem csak eljött hozzám, de név szerint engem keresett. Megkérdeztem hogy mégis honnan tudják és hogy hogy én, mire elmondta, hogy az egyetem kutatási céllal lekérheti a belügyminisztériumtól egy adott város lakcím nyilvántartását. A leányzó egyébként nagyon kedves volt odaadta az adatkezelési nyilatkozatot, diák igazolványát, mindent…meg azt gondolom kellemetlen feladat lehet ez nekik is, mert mint megtudtam, ha nem végeznek egy adott időre, megbuktatják őket.
Szóval mondtam neki, hogy jöjjön vissza holnap, és addig utána járok a dolognak.
A GDPR az egyetemre nem vonatkozik vagy hogy működik ez? Vagy ez már közössègi érdeknek számít?
válasza:A lakcímnyilvántartásból adatot igényelni csak - törvényben - meghatározott esetekben, célból és időre lehet.
de ilyen az is, pl. ha valaki a jogi érdekét valószínűsíti.
Ezt akkor tudod meg, ha utánakérdezel.
válasza:Ahol utána olvastam, ott a következő eseteket jelölték meg, mint amikor ki lehet adni az adatot:
az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak kezeléséhez;
az adatkezelés szerződéses kötelezettség teljesítéséhez szükséges (szerződés áll fenn az ön vállalkozása/szervezete és egy ügyfél között);
az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges (uniós vagy nemzeti jogszabályok alapján);
az adatkezelés közérdekű feladat végrehajtásához szükséges (uniós vagy nemzeti jogszabályok alapján);
az adatkezelés egy személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges;
az adatkezelés az adatkezelő jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges (de ekkor ellenőrizni kell, hogy az adatkezelés során az érintettek alapvető jogai nem sérülnek-e súlyosan)
Egyedül a 4. pont, amit bele tudok magyarázni, de még az is kétes…úgyhogy lehet tényleg utána kérdezek ennek.
válasza:Pénzért lehet adatokat vásárolni a címnyilvántartóból. Azt, hogy ezt miként illesztik a GDPR-be, az egy másik kérdés. Egyébként ezt amúgy is magasról lesz@rja az állam. Lásd EESZT. Ahogy hozzáértő doktorunk megfogalmazta: a Peep show és a Gestapo keveréke.
Hungarisztán fonák ország. Jó esetben ahhoz van jogod, amit külön kikérsz magadnak, mert amúgy járna, de emígy mégsem kapod meg. Mint a cimbalmos esete a prímással a jatt vonatkozásában: járni jár, csak nem jut.
Szóval a (lánykori nevén Ügyfélkapu) KAÜ-n keresztül találsz szolgáltatást mind asz EESZT-hez, mind a központi címnyilvántartóhoz és külön kérvényezheted az adataid kiadásának tiltását.
Ekkor valóban csak törvényi, bírói, életveszély kapcsán adhatóak ki az adataid, ami elvileg látszik is, tehát utólag is lekérdezhető, ki, mi célból, mit, mikor kért ki rólad.
Amikor létrehozták az Ügyfélkaput a 2000-es évek elején, az első dolgom volt regisztrálni és letiltani a címnyilvántartót kiadás ügyileg.
Soha semmilyen reklámot, állami propagandát, pártanyagot, mondja el véleményét marhaságokat nem kaptam.
Köszönöm szépen, hogy leírtad, hogy van ilyen lehetőség! Azt hiszem akkor ezután én is ezt fogom alkalmazni.
Félreértés ne essék, nem az egyetemet, meg a hallgatókat akarom szívatni, egyszerűen csak jó lenne a jogaimmal élni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!