A Ptk. és a Btk. Miért különül el teljesen? A
sértettet miért nem kárpótolják egy büntetőeljárás
keretében?
Figyelt kérdés
Leülnek pár évet és náluk marad a "szajré". Szóval a megkárosítottak lopott, kicsalt vagy elsikkasztott/kizarolt etc. pénze nem kerül vissza jogos tulajdonosához, legfeljebb külön hosszas és kültséges peres eljárás keretében.
Így gyakorlatilag a jogorvoslat "orvoslat" nélkül marad.
A büntetőeljárás során is lehet kérni a károk megtérítését. Általában a büntetőbíró nem szokott ítéletet hozni ennek terén, inkább külön polgári peres eljárás szokott indulni.
2012. okt. 21. 01:02
Hasznos számodra ez a válasz?
2/21 anonim válasza:
azért mert az állam az igazságszolgáltatást is pénzbeszedésnek tekinti. Amikor valaki téged megver, akkor az államnak kell büntetést kell fizetnie, amikor valaki téged kirabol, akkor megint az államnak kell fizetnie, aztán ha te perelsz, akkor meg jegyezgetik az illetékeket, és aki elveszti a pert, az megint az államnak fizet. Azért mert az állam valójában lesz*rja azt, hogy veled mi történt, az egész jogszolgáltatás tulajdonképpen egy kis hatalmi harcnak tekinthető, amiben az állam olyan dolgokat büntet, amikről úgy gondolja, hogy azok az ő monopóliumai. Vagyis amikor valaki tőled erőszakkal elveszi a vagyonod egy részét, akkor az államnak nem az a baja, hogy veled ezt tette az elkövető, hanem hogy ebben a tevékenységében konkurenciát jelent az állam számára, aki úgy gondolja, hogy neki viszont egyedül lehet tőled erőalapon elvenni a vagyonodat.
2012. okt. 21. 03:19
Hasznos számodra ez a válasz?
3/21 anonim válasza:
előző vagyok. Tehát azt tekintik bűnözőnek, aki megszegi az állam hatalmi privilégiumát. Ez egyébként a 17. század óta több államelméleti munkában is megjelent, mint tézis.
2012. okt. 21. 03:24
Hasznos számodra ez a válasz?
4/21 anonim válasza:
Egyszerűbb megítélésű ügyben van lehetőség a kártérítési igény érvényesítésére is a büntetőeljárásban, bár ez tényleg kevésbé jellemző. Ennek az (is) az oka, hogy azért ez két különböző szakma. A büntetőbírónak éppen elég, hogy kibogozza a bűncselekmény szálait, és ezt mérlegelje, e mellett már nincs ideje, energiája egy bonyolultabb kárügyben a bizonyítás lefolytatására és a mérlegelésre, meg ehhez kevésbé is ért. Ha a kártérítést is mindig a büntetőeljárásban bírálnák el, az nagyon elhúzná az időt, nagyon sokára lehetne csak a büntetést érvényesíteni.
Nem az a baj feltétlenül, hogy ez a két eljárás elkülönül, hanem inkább az, hogy az állam (és itt az egész nyomozó és igazságszolgáltatási apparátust ideértem) nem tesz meg mindent, illetve nem elég hatékonyan tesz az elkövető vagyonának zárolására, és így ha meg is ítélik a kártérítést, a sértett nem jut pénzhez, vagy csak egy kis töredékhez jut.
2012. okt. 21. 10:23
Hasznos számodra ez a válasz?
5/21 anonim válasza:
kedves előző, ez még mindig nem magyarázza meg, hogy miért nincs olyan "büntetési tétel", hogy a "megtalált beazonosítható javak visszaszolgáltatása az eredeti tulajdonosnak" Ezen nem kell semmit kibogozni. Mellesleg ez hülye duma, hogy jaj a szegény bírónak úgyis nehéz. 1, Kit érdekel 2, nem így van. Egyébként én ismerek olyan bírót (igaz már nyugdíjba ment), akinek BTK-s meg PTK-s ügyei is voltak, és amikor ügyvéd volt, akkor is úgy adta meg magát, hogy családjogi, meg büntetőjogi ügyvéd
A második válasz kurvjó :D Viszont ha nemcsak bohózatnak szánt válaszokra vagy kíváncsi, ajánlom, hogy keress rá az eljárásjog és az anyagi jog között meghúzódó különbségre. Az anyagi jogi szabályok (pl.: Ptk., Btk.) a jogaidat és kötelezettségeidet szabályozzák, míg az eljárásjogi szabályok (Be., Pp.) a felelősségrevonás rendjét, illetve az igényérvényesítés módját szabályozzák! Mellesleg így igaz, ahogy az előttem írók állítják: az állam büntetőjogi igénye és a károsult polgári jogi igénye bár elkülönül egymástól eljárásjogilag is, de érvényesítésre kerülhet (az más kérdés, hogy a gyakorlatban nem gyakran kerül rá sor, mivel ha a szajré nem lelhető fel (ami elég gyakran így van) csak a károsultnak keletkeznének további költségei). Szóval nem marad náluk a szajré mindenképp. Ha nem akad rá senki, csak akkor marad náluk, mert ha megtalálta pl. a rendőrség a cuccot, akkor arról a károsult is értesülni fog és perbe fogja a károkozót. Egy-egy ilyen büntetőeljárás folyamán amúgy az állammal szemben fizetési kötelezettsége is keletkezik az elítéltnek, mivel a büntetőeljárás költésgeit ő állja.
2012. okt. 21. 14:33
Hasznos számodra ez a válasz?
8/21 A kérdező kommentje:
Épp ezaz, kedves utólsó hozzászóló: ha a rendőrség megtalálja a cuccot, miért nem szolgáltatja automatikusan vissza jogos tulajdonosának. Miért kell ezért külön pereskedni? Hol itt az igazság, amit nem szolgáltatnak.
Miért nincs ilyen "büntetési tétel" ahogy az ötödik írta: "megtalált beazonosítható javak visszaszolgáltatása az eredeti tulajdonosnak"
2012. okt. 21. 18:12
9/21 anonim válasza:
az ötödik ugyanaz mint a második, aki én vagyok :)
2012. okt. 21. 19:35
Hasznos számodra ez a válasz?
10/21 anonim válasza:
Már a római jogban is elkülönült az actiones rei perseucotriae és az actiones poenales. :)
Persze ott a legtöbb bűncselekményt magánjogi úton rendezték, eredetileg csak a gyilkosság és a hazaárulás volt crimen, büntetőjogi kategória.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza:
válasza: