"Támadás" érheti a lakás tulajdonosát, ha már az ő nevén van a lakás és ez szerződésben is le van írva? Kinek van több joga? A haszonélvező édesanyja lányának vagy a haszonélvező unokáinak?

Az is kérdés, hogy mi volt előtte.

Én úgy értettem, hogy a nagynéni a saját házát iratta az anya nevére a haszonélvezeti jogot fenntartva. És most az unokák akarnak valamit kapni.

De az is lehet, hogy a nagynéni férjéé volt a ház, a halála után az anya örökölte, a nagynéni haszonélvezetével és most meggondolta magát.

Két különböző felállás.

Nem több joga van, hanem más jellegű. A tulajdonosnak tulajdonosi, a haszonélvezőnek pedig haszonélvezeti jogai vannak. Ezeket a törvény pontosan felsorolja.

A haszonélvező semmilyen módon nem tudja megtámadni a tulajdonos tulajdonhoz való jogát, ha az törvényesen került a tulajdonába.

A talán leggyakrabban előforduló használati jog a haszonélvezet.

A haszonélvező jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tartani, használni és hasznait szedni (Ptk. 157. § (1) bekezdés). A haszonélvező tehát a tulajdonjog jogosítványai közül a birtoklás és a használat jogát tudhatja magáénak, a tulajdonos oldalán mindössze a rendelkezési jog marad meg. A tulajdonos a haszonélvezeti jog fennállása alatt ezeket a jogosítványokat csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben azokkal a haszonélvező nem él (Ptk. 157. § (2) bekezdés). A haszonélvezeti jog a tulajdonosváltozásra tekintet nélkül fennmarad (Ptk. 157. § (3) bekezdés). Ez azt jelenti, hogy a dolgot élők között csak haszonélvezeti joggal terhelten lehet elidegeníteni, illetőleg a haszonélvezeti jog a tulajdonos halála és öröklés esetén is fennmarad. A haszonélvezeti jog időben korlátozottan, és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn (Ptk. 157. § (4) bekezdés). Haszonélvezeti jog keletkezhet szerződéssel vagy a törvény erejénél fogva, illetve bírósági vagy hatósági határozattal. Az előbbire tipikus példa, amikor a szülők gyermeküknek ajándékozzák a családi ingatlant, de saját holtig tartó haszonélvezeti jogukat fenntartják. Az utóbbi eset fordul elő a túlélő házastárs öröklése esetén, amikor a házastárs mindazon vagyontárgyak haszonélvezeti jogát megörökli, amelyek örököse más személy. Szerződés alapján a haszonélvezeti jog azzal keletkezik, hogy a dolgot átadják, ingatlan esetében pedig ezen felül a haszonélvezeti jogot az ingatlannyilvántartásba bejegyzik (Ptk. 158. § (1) bekezdés). Az ingatlanon jogszabály, bírósági vagy hatósági határozat alapján keletkezett haszonélvezeti jogot az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni. Ellenkező esetben a haszonélvezeti jog csak az ingatlan rosszhiszemű, vagy olyan megszerzőjével szemben érvényesíthető, aki azért ellenértéket nem adott (Ptk. 158. § (2) bekezdés).

A haszonélvező jogának gyakorlása során a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni, vagyis úgy köteles birtokolni, használni a dolgot, mintha az a sajátja lenne. Viseli a dolog fenntartásával járó terheket (a rendkívüli javítások és felújítások költsége azonban a tulajdonost terheli), terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a dolog használatával kapcsolatosak és viseli a közterheket (Ptk. 159. § (1) bekezdés). A haszonélvezeti jogot átruházni nem lehet, azonban annak gyakorlását át lehet engedni. Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását csak akkor lehet átengedni, ha a tulajdonos azonos feltételek mellett a dolog használatára nem tart igényt (Ptk. 159. § (2) bekezdés). A haszonélvező tehát bérbe adhatja az ingatlant, azonban, ha ugyanolyan mértékű bérleti díj megfizetése ellenében arra a tulajdonos igényt tart, akkor neki elsőbbsége van. A haszonélvező köteles a tulajdonost értesíteni a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról, illetve köteles tűrni, hogy a veszély elhárítása érdekében a tulajdonos a megfelelő intézkedéseket megtegye (Ptk. 159. § (3) bekezdés). A haszonélvezet megszűnésével a dolgot a tulajdonosnak vissza kell adni. A haszonélvező felelős a dologban bekövetkezett károkért kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható

ha valaki pontos, valóban jogilag alátámasztott választ akar a kérdésére kapni az nem ide írjon, ne itt tegye fel a kérdést

mert itt totál laikusok írogatnak össze vissza

ha van egy értelmes, joghoz értő ember itt, az nagyon le lesz pontozva

(én nem is irtam véleményt ide, minek)

www.jogiforum.hu/forum

itt jogászok válaszolnak ingyen, névvel!!!!!!!!!

egyébként a Ptk-ban benne van válasz

el lehet olvasni

[link]