A népszámlálás eredményeit nézem. Mi a különbség a jelenlévő, az állandó, és a lakónépesség között?

[link]

Jelenlévő népesség: A népszámlálás eszmei időpontjában az összeírás helyén tartózkodó népesség.

Állandó népesség: Az adott területen bejelentett lakóhellyel (állandó lakással) rendelkező személyek adatait tartalmazza, függetlenül attól, hogy van-e máshol bejelentett tartózkodási helyük (ideiglenes lakásuk). Ebbe a csoportba tartoznak azok a személyek is, akik valamely okból (munkavállalás, tanulás, diplomáciai,

kereskedelmi, tudományos megbízás teljesítése stb.) az eszmei időpontban átmenetileg külföldön tartózkodtak, de bejelentett lakóhelyük (lakásuk) az adott területen volt.

Lakónépesség: A népszámlálási lakónépességbe azok a személyek tartoznak, akiknek egyetlen lakóhelyük az összeírás helye, illetve ha több lakóhellyel rendelkeznek, az összeírás helyét tekintik életvitelszerű lakóhelyüknek, éjszakai pihenésüket általában, a hét nagyobb részében ott töltik. A hazánkban élő külföldiek akkor tartoznak bele a lakónépességbe, ha legalább 12 hónapja életvitelszerűen Magyarországon élnek, vagy szándékoznak élni. Nem tartoznak a lakónépességbe a 3 hónapnál rövidebb ideje Magyarországon tartózkodók. A fedél nélküli hajléktalanok annak a településnek, budapesti kerületnek a lakónépességébe tartoznak, ahol a népszámlálás során számba vették őket. Az átmenetileg – 12 hónapnál rövidebb ideig – külföldön tartózkodó magyar állampolgárok a lakónépesség részét képezik. A népszámlálási lakónépesség tehát a tényleges népességet jelenti, ezt a népességkategóriát használta már a 2001. évi népszámlálás is. A népszámlálási lakónépesség fogalma igazodik a nemzetközileg elfogadott népszámlálási módszertanhoz is. A nemzetközi rendeletek és ajánlások ugyanis a népességszámnak nem a hivatalos bejelentésen alapuló, hanem a tényleges lakóhely szerinti megállapítását írják elő.

Ez jobbnak tűnik:

Népesség-nyilvántartás

A Belügyminisztérium felé az Önkormányzatok kötelessége az állandó népesség változásának bejelentése (születés, halál, beköltözés, elköltözés – a lakcímváltozás alapján). Ennek alapján a Központi Népesség-nyilvántartó és Választmányi Hivatal korok szerint is rendelkezik az állandó népesség adataival. Külön engedéllyel a TSTAR adatbázis részét képezheti az állandó népesség korcsoportos megoszlása (0-2 évesek, 3-5 évesek, 6-13 évesek, 14 évesek, 15-17 évesek, 18-59 évesek, 60-felettiek, valamint a 18-59 évese férfiak, 18-54 éves nők száma. 1998-tól kezdődően a munkaképes korú népesség megváltozott, a 18-57 éves nők és a 18-62 éves férfiak létszámát is megadják.)

A népességre háromféle adattal is találkozunk a TSTAR adatállományán belül, s problémát jelent, ha az egyes feldolgozásokhoz helytelenül alkalmazzuk azok valamelyikét. Annak eldöntésére, hogy mikor melyik népességi adat alkalmazására van szükség, először is tekintsük át, mi van az adat mögött. Elsőként tisztázzuk, mi a különbség az állandó népesség és a lakónépesség között.

Lakónépesség: Az adott területen lakóhellyel rendelkező, és másutt tartózkodási hellyel nem ren¬delkező, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma (tartózkodási hely a korábbi ideiglenes lakóhelynek felel meg.)

Másképpen: Az állandó lakosok, (akiknek máshol nincs ideiglenes lakóhelye) és az adott településen az ideiglenes lakosok száma együttesen.

A lakónépesség száma az év közepén: Ez az adat az előző év végi (dec. 31-i) és a tárgyév végi (dec. 31-i) lakónépességi adat számtani átlaga. Ezt az adatot olyan mutatók számításához érdemes alkalmazni, amelyeknél a viszonyítandó is az adott évre (és nem az év első vagy utolsó napjára) vonatkozik.

Lakónépesség száma az év végén: Ez az adott évre vonatkozó legfrissebb adat, sokszor a tárgyévet követő év január 1-je adataként tüntetik fel. Az év folyamán bekövetkezett változásokkal módosítják az előző év végi adatot. (Születés, halálozás, odavándorlás és elvándorlás.)

Állandó népesség száma: Az adott területen lakóhellyel rendelkező személyek számát jelenti. (Lakóhely: annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. Megfelel a korábbi állandó lakóhelynek.) Ez az adat nem a KSH-tól, hanem a BM Központi Nyilvántartó és Választási Hivatalától származik. Csak külön kérésre, külön engedéllyel adják ki. Ezt az adatot pl. akkor használjuk, ha a népesség korcsoportos bontását, arányát is számolni akarjuk, mivel a korcsoportok létszáma ezt a népességkategóriát bontja kohorszokra.

Forrás:

SZIE GTK

Gazdaságelemzési Módszertani Intézet

Budapest

2006.