Ha valami bűncselekmény történt és az emberek a tárgyaláson vannak akkor a vádlott melett az ügyvéd van, az ügyész az meg ellene, de vajon a bíró kivel van, az egyikkel sem?

Kedves kérdező!

A BTK-s válasz helyes volt, csak esetleg érdemes magyarázni, hogy érthetőbb legyen. A Btk. a Büntető Törvénykönyvet jelenti és a válaszoló azt akarta kifejezni, hogy a bíró egyedül a Büntető Törvénykönyvhöz kötődik. Meghallgat minden felet, rekonstruálja az eseményeket, számol a méltányolható tényezőkkel, de végül az történik, hogy megnézi a Büntető Törvénykönyv vonatkozó szakaszát és az alapján kiszabja a büntetést vagy felmentő ítéletet hoz.

A Btk-ban ilyesmiket találsz pl.:

Közúti baleset okozása

187. § (1)468 Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés

a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,

b)469 egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,

c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget

okoz.

Ezeket felhasználva dönt a bíró, pártatlanul.

"Ezeket felhasználva dönt a bíró, pártatlanul"

PARTATLANUL. Az ahhoz valo jogod pedig alkotmanyos alapjog. A biro az allam kepviseloje, de mas szerepben, mint a vegrehajto vagy a törvenyhozo hatalom. A biro az parlament altal megalkotott törvenyeket hajtja vegre. Van par buntetojogi alapelv, amiket a bironak szinten figyelembe kell vennie a döntetesenel, mint az artatlansag velelme, a nincs büntetes/büncselekmeny törveny nelkül elve. Magyarul a biro csak olyan dolgokert büntethet meg, amiket a törvenyalkoto büntetendonek minositett. A törvenyalkoto legitimitasa ehhez a nep felhatalmazasabol ered. A fenti alapelvek abbol következnek, hogy minden allami beavatkozashoz az allampolgarok jogaiba, igy a büntetesekhez is törvenyi felhatalmazasra van sükseg, sot ezeknel van szükseg igazan, mert olyan dolgok mint adokivetes semmiseg ahhoz kepest, amit egy bironak adott esetben jogaban all bünteteskent kiszabni. Tehat itt fajsulyosabb beavatkozasokrol van szo. Amugy mindez a jogallamisag alkotmanyos elvebol következik.

jogallamisag - törvenyi felhatalmazas - büntetes

Ezert kell a bironak szigoruan a törvenyek szerint eljarnia es partatlannak maradnia (mert az is eloiras)