Mi a különbség? Kinek kell megfizetnie?

1. Perköltség polgári perben van, bűnügyi költség pedig büntetőperben. Ugyanaz amúgy, csak az elnevezése más. Büntetőnél elítélés esetén a vádlott fizeti (hacsak nem mentes valami miatt), felmentés esetén az állam terhén marad. Részlegesnél megoszlik. Polgárinál - ha nem mentes - a vesztes fél viseli a másik fél és a saját költségét is, részleges pernyertesség esetén megoszlik.

2. Elkobozni bármit lehet, a vagyonelkobzásnál - értelemszerűen - csak "vagyont". Joghatásában ugyanaz.

3. Fiatalkorú is kötelezhető a költségviselésre - ugyanaz van vele, mint mással, ha nem fizet: végrehajtás.

4. Igen, és ugyanazt jelenti, amit nem fiatalkorúnál.

[link]

1. A perköltséget általában a felek fizetik és sok esetben meg is előlegezik. Perköltség kizárólag polgári perben van.

A bűnügyi költséget az állam előlegezi, és a bíróság vagy az ügyészség az ügydöntő határozatában rendelkezik a megfizetéséről. Marasztaló határozat esetén általában a terheltek fizetik, ellenkező esetben az állam viseli.

2. Mindkettő büntetőjogi intézkedés.

Elkobzás tárgya lehet:

- a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használ vagy arra szánt dolog,

- a bűncselekmény elkövetése útján létrejött dolog,

- amelyre a bűncselekményt elkövették, vagy amelyet a bűncselekmény befejezését követően e dolog elszállítása céljából használtak,

- bármely dolog, aminek a birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, vagy jogszabályba ütközik.

Vagyonelkobzás alá eső vagyon lehet:

- a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyon, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett,

- az a vagyon, amelyet az elkövető bűnszervezetben való részvétele ideje alatt szerzett,

- az a vagyon, amelyet a kábítószer-kereskedelem elkövetője a bűncselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett,

- az a vagyon, amely a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyon helyébe lépett,

- az a vagyon, amelyet a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása végett szolgáltattak vagy arra szántak,

- és az a vagyon, amely az adott vagy ígért vagyoni előny tárgya volt.

3. Fiatalkorú polgári perbe ritkán bonyolódik, jellemzően inkább a törvényes képviselője pereskedik. A bűnügyi költség elengedését lehet kérelmezni, és általában helyt adnak a kérelemnek.

4. Igen, nincs különbség.

Az előző válaszolókkal ellentétben én konkrét választ nem tudok írni, de egy kérdésem azért lenne:

a; Mi alapján lehet kérelmezni fiatalkorú elítélt esetén a perköltség/bűnügyi költség megfizetésének elengedését?

b; Mennyi esély van arra, hogy a kérelemnek a bíróság helyt ad azaz eltörli az erre vonatkozó részt?

Kedves 3-as kérdező olvastam egy régebbi válaszban le írt kérdését, melyre válaszolnék neked. "a; Mi alapján lehet kérelmezni fiatalkorú elítélt esetén a perköltség/bűnügyi költség megfizetésének elengedését?

- Ugyan azon alapon lehet kérelmezni, mint egy felnőtt korú esetén. Ugyan is, ebben az esetben nem tesz a törvény különbséget 18 év alatti és 18 év feletti személy között. Itt csak az számít, hogy van-e jövedeme, és olyan vagyona a kérelmezőnek amelbyől előre láthatóan nem fogja tudni ki fizetni. Tehát ha egy költség menteségi kérelmet ad be valaki, akkor abban az esetben a vagyoni helyzetét és a jövedelmet kell igazolni. Jövedelem rendszeres pénzbeli juttatás, vagy fizetés, nyugdíj stb. Vagyoni helyzet, például: saját lakás, nyaraló, autó, butór, használati tárgyak. Ezeket kell hitelt érdemlően igazolni.

b; Mennyi esély van arra, hogy a kérelemnek a bíróság helyt ad azaz eltörli az erre vonatkozó részt?

Ha hitelt érdemlően tudja azt igazolni, hogy nincs vagyona, és nincs rendszeres jövedelme, és szüleinél él, iskolába jár. Akkor a birónak kötelesége a perköltség/bűnügyi költség mentességi kérelmet el bírálni. Hogy teljes mentességet kap, vagy csak részleges menteséget kap, azt a vagyoni és jövedelmi adatok alapján köteles a biró el bírálni.