Kezdőoldal » Politika » Törvények, jog » Tisztelettel kérdezem, hogy...

Tisztelettel kérdezem, hogy honnan lehetne letölteni a Legfelsőbb Bíróság BH.2000.401 eseti döntését?

Figyelt kérdés

#ütközés #vad-gépjármű
2014. máj. 17. 16:28
 1/3 anonim ***** válasza:
Sehonnan.
2014. máj. 17. 17:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/3 anonim ***** válasza:

complex jogtárban benne van

hétfőn el tudom neked küldeni

munkahelyen van jogtár

2014. máj. 17. 17:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/3 anonim ***** válasza:

BH2000. 401

Önmagában a vad közúton való megjelenése nem értékelhető a vadásztársaság fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenességként, a kártérítési felelősség alapja a kármegelőzési kötelezettség elmulasztása lehet [1959. évi IV. törvény 346. § (2)-(3) bekezdés].

A felperes keresetében a személygépkocsijában a vadásztársaság alperes vadászterületéről kiváltott őzzel 1997. április 10-én történt összeütközés következtében keletkezett kára megtérítését kérte. Az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adva 176 604 forint és kamata megfizetésére kötelezte az alperes vadásztársaságot az 1996. évi LV. törvény 75. §-ának (3) bekezdése és az 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 346. §-ának (1) bekezdése alapján. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az alperes felróhatósága a kármegelőzés elmulasztása miatt megállapítható.

A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, azonban eltérő jogi indokolással. A másodfokú bíróság jogi indokolása szerint ugyanis a vadnak az útra való kiváltása a fokozott veszéllyel járó tevékenység körében bekövetkezett rendellenességnek minősül, ezért az alperes felelőssége a Ptk. 346. §-ának (2) bekezdésén alapul.

A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, kérve az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatásával a kereset elutasítását. Az alperes szerint téves a másodfokú bíróságnak az a jogi indokolása, amely szerint a vad közúton való megjelenése működési rendellenességnek minősül. Álláspontja szerint a baleset bekövetkeztében egyik felet sem terhelte felróhatóság, és nem volt megállapítható működési rendellenesség sem, ezért a Ptk. 346. §-ának (3) bekezdése alkalmazásának lett volna helye, vagyis mindkét félnek magának kell viselnie a kárát.

A felperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Arra alappal hivatkozik a felülvizsgálati kérelem, hogy téves a jogerős ítéletnek az a jogi indokolása, amely szerint önmagában a vad közúton - nem gyorsforgalmi útról van szó - való megjelenése az alperes fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenességként lenne értékelhető. Ugyanakkor az eljárt bíróságok mégis jogszabálysértés nélkül állapították meg az alperes kártérítési felelősségét, mert az alperes felróhatósága - ahogy arra az elsőfokú bíróság helyesen utalt ítélete indokolásában - a kármegelőzési kötelezettség elmulasztása kapcsán megállapítható volt.

Ezért a Legfelsőbb Bíróság az 1952. évi III. törvény 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta az érdemben helytálló jogerős ítéletet, mellőzte azonban abból az elsőfokú bíróságétól eltérő jogi indokolást.

Az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő alperest az 1952. évi III. törvény 275/B. §-a értelmében alkalmazandó 78. §-ának (1) bekezdése alapján kötelezni kellett a felperes felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére. (Legf. Bír. Pfv. VI. 23.059/1998. sz.)

2014. máj. 17. 23:26
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!