Mi volt pozitív és negatív az ókóri görög demokráciában?

Az ógörögöknél a demokrácia szitokszó volt.

Nem is igazán létezett a mai értelemben vett demokrácia.

A választókörzeteket mindig az adott politikai helyzetnek megfelelően alakították ki, hogy mindenhol az éppen hatalmon lévő szavazói legyenek többségben.

Mintha napjainkban minden kormányciklusban megváltoztatnák a szavazókörök méretét és kiterjedését, úgy hogy mindenhol az MSZP-s vagy FIDESZes szavazók (attól függ ki épp a kormánypárt) legyenek többségben és egy szavazókör egy szavazattal rendelkezik.

Tehát ha ezt egyáltalán nevezhetjük demokráciának, akkor egyedül az éppen hatalmon lévőnek (Kleiszthenész, Periklész, Themisztoklész, Alkibiadész stb.) volt jó.

Pozitívuma nem igen volt. Max. hogy a nép elmondhatta, hogy ők választották meg a tisztviselőiket és hogy náluk mindenki egyenlő. Akkor is ha ez egyáltalán nem volt igaz.

L

"kinek kedvezett, kinek nem"

A kortársak úgy értékelték, hogy a demokrácia a szegények (túl)hatalma, vagyis a csőcselék, a tömeg megerősödését jelenti az elittel szemben. Természetesen a démosz nem a lakosságot jelenti, hanem annak csak egy rétegét (a polgárságot). De már ez is a hatalom jelentős eltolódását jelentette a tömegek felé az elitek felől. Egy kiegyensúlyozottabb forma az arisztokratikus jellegű köztársaság, a politeia, amiben arisztokratikus és demokratikus elemek is jelen vannak. Ezekben az elit és a "nép" között nagyjából erőegyensúly van (míg értelemszerűen egy arisztokratikus köztársaságban vagy egy királyságban az elit erősebb a népnél). A demokrácia tehát egyértelműen a "népi" elemek érdekeinek előtérbe kerülését jelenti az elittel szemben. A démosz az akkori városok nem alsó, hanem inkább középrétegét jelentette. Tehát pl. a földbirtokos vagy jó származású, előkelő családok helyett az iparos, kereskedő stb. réteg nagyobb hatalmát.

"mi volt igazságos és igazságtalan benne"

Ez teljesen attól függ, mit nevezünk igazságosságnak. Pl. az athéni demokráciát a kortársak egy elég rossz rendszernek tartották, mert nagy hatalmat adott a számbeli többségnek a gyűléseken. Ezt a kor felfogása nem tartotta túl igazságosnak. Pl. Arisztotelész a Politikában eléggé elítéli a demokráciát: ez igazságtalan, mert a szegények érdekeit egyoldalúan védi a gazdagokéval szemben, a silány tömegnek több hatalmat ad, mint a kevés kiváló embernek stb. Tanult emberek a demokráciát általában zavaros, kiszámíthatatlan, szeszélyes, rossz döntéseket hozó rendszerként festették le.

"estleg később mit tartottak meg belőle"

Pl. Athénban a "demokratikus" intézmények később is működtek többé-kevésbé, bár csökkenő jelentőséggel, az arisztokratikus intézmények jelentőségének növekedésével és természetesen külső függéssel, hiszen Athén Nagy Sándor hódításától kezdve és később ritkán volt önálló. Még néhány évszázadig kihagyásokkal léteztek a demokrácia intézményei, bár egyre formálisabb volt a jelentőségük. A római császárkorban már nem sok maradt belőlük.

"A démosz az akkori városok nem alsó, hanem inkább középrétegét jelentette."

Ez így nem teljesen igaz.

A démosz az alsóbb osztályok gyűjtőneve volt, de nem a legalsóbbaké. Később nem is nagyon volt ilyen rétegre példa.

Talán a középkori, kora újkori gazdag parasztokkal azonosíthatjuk őket. Azok, akik egész jól eléldegéltek a földjükön, elvoltak a műhelyükkel a városban, megéltek a munkájukból, de a mindennapi betevőnél többre nem volt pénzük. Azok, akik jól éltek, de mondjuk arra már nem volt pénzük, hogy felfegyverezzék magukat, hogyha "hí a haza".

"az athéni demokráciát a kortársak egy elég rossz rendszernek tartották, mert nagy hatalmat adott a számbeli többségnek a gyűléseken."

Nem ez volt a baj, hanem hogy olyanok kezébe került a döntés, akik nem értenek hozzá és nem is igazán vesznek részt a dolgokban. Nem politizálnak, nem katonáskodnak. Mintha ma a segélyen élő munka nélküli cigányok döntenék el, hogy ki legyen a miniszterelnök. Ezért tartották ideálisnak a timokráciát, ahol csak annak van szavazati joga, aki legalább egy gyalogos katonát fel tud fegyverezni.

""estleg később mit tartottak meg belőle"

Pl. Athénban a "demokratikus" intézmények később is működtek többé-kevésbé, bár csökkenő jelentőséggel, az arisztokratikus intézmények jelentőségének növekedésével és természetesen külső függéssel, hiszen Athén Nagy Sándor hódításától kezdve és később ritkán volt önálló. Még néhány évszázadig kihagyásokkal léteztek a demokrácia intézményei, bár egyre formálisabb volt a jelentőségük. A római császárkorban már nem sok maradt belőlük."

Ez igaz. Megmaradtak az intézmények a II-III. századig, de rendre a római császárokat választották arkónná. Mint egy egypártrendszer.

L