, Ingatlanon, a holtig tartó, haszonélvezet fennállása alatt az (tulajdonosok) a vagyoni értékű joggal terhelt osztatlan közös tulajdonán vélelmezhető-e bármely tulajdonosra kiható jogalap nélküli birtoklás tényállása? (tilos önhatalom)

A Ptk szerint:

[link]

--

1):5:147. § [A haszonélvezeti jog tartalma]

(1) Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti."

--

5:13. § [A tulajdonjog]

(1) A tulajdonost tulajdonjogának tárgyán - jogszabály és mások jogai által megszabott korlátok között - teljes és kizárólagos jogi hatalom illeti meg.

(2) A tulajdonost megilleti különösen a birtoklás, a használat, a hasznosítás, a hasznok szedésének és a rendelkezés joga.

(3) A tulajdonosnak joga van minden jogosulatlan behatás kizárására.

--

2):5:5. § [A birtokost megillető birtokvédelem]

(1) A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (a továbbiakban: tilos önhatalom).

-Kérdés:Ha az 5:13 (2)szerint a tulajdonost megilleti a birtoklás joga. Ugyanekkor a haszonélvezőt is megilleti: {5:147(1)}a birtoklás joga , akkor az 5:5(1) alapján a haszonélvező nem jogalap nélkül birtokol, ugye?

Következésképp a haszonélvezet fennállásának ideje alatt nem lehet szó ún. "tilos önhatalomról"? Vagy mégis?

Illetékesség miatt érdekes pl a haszonélvező 6 hónapja meghalt, de a -az 'A" tulajdonos, haszonélvező "árnyékában"lehetetlenné tette a másik , "B" tulajdonostárs ingatlan-használatát, magyarul lezárta, sajátjaként használta a haszonélvező tudtával szóbeli hozzájárulásával.Ha a birtoklás jogalap nélküli zavarása 1 éven belüli a Jegyző az illetékes ha 1 éven túli a bíróság.Ez itt a kérdés..

javítás:

" 'A" tulajdonos, haszonélvező =

-- 'A" tulajdonos, a*** haszonélvező (árnyékéban)

az 1957.évi IV.tv szerint is:

[link]

Ptk.188. § (1) Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják (tilos önhatalom), birtokvédelem illeti meg.

--

Ptk.189. § (1) Közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és követelheti a dolognak közös birtokba bocsátását.

(2) A közös birtokosok – egymás közötti viszonyuk alapján – egymással szemben is jogosultak birtokvédelemre.

a régi és az új szabályozás közt-e tekintetben- lényegi különbséget nem találok

tehát a haszonélvzetet felülírja a tulajdonos birtoklási jogát, ergó a haszonélvezet fennállása alatt nem lehet szó tiltott önhatalomról akkor sem ha az ingatlanon "közös birtokosok" is vannak: például 2 tulaj., 2 haszonélvező.

A haszonélvezők halálával a tulajdonosok lesznek a teljes jogú birtokosok is, akik egymással szemben is felléphetnek, míg a haszonélvezet idején -: a haszonélvezők akarata érvényesül..

(ugye, ?)

Ptk.157. § (1) Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti.

kösz. az a helyzet a haszonélvezők már nem élnek de tulajdonostársam ezek után is önkényesen birtokában tartja az egész ingatlant,

Összegezve: A haszonélvezet fennállása alatt a tulajoknak: kuss. A haszonélvezőé a rezsi és a haszon is. Ám ha megszűnik e joguk (halál, határidő folytán, ettől a naptól már mindegyik tulaj birtokos is és szedeti hasznait és viseli a tulajdoni hányadára eső költségeit.Mivel az utolsó jogosult az idén hunyt el, így egyik tulajdonostárs sem teheti lehetetlenné a másik (tul. társ) a birtoklási, a használati és rendelkezési jogát sem. jogát (tulajdonjog 3 alkotórésze) Egyébként nem tévedtem el a részletekben..

Következésképp a z ingatlan fekvése szerinti jegyző az illetékes nem pedig a bíróság, függetlenül attól hogy ez az "önhatalom" a haszonélvezet fennállása alatt is zavartalanul működhetett-a haszonélvező hozzájárulásával, vagy akár annak beszámíthatóságának hiányának kihasználásával is.(joggal való visszaélés)

Ne hidd, hogy eltévedtem az "erdőben"!