Van egy weboldal, ami ingyenes, és mindenki számára elérhető. Jogszerű az, ha az oldalon regisztráltakat szelektálják nem, illete nemi identitás alapján (még akkor is, ha ez egy kifejezett célcoportnak készült oldal)?

igen, jogszerű

az csinál vki a saját honlapján amit akar ( amíg nem ütközik a törvénnyel )

Sajnos, nincs jogi végzetségem. Az Általad leírt szempontokkal azonban innen tűnik ismerősnek:

[link]

a részleteket azonban nem tudom. Nem tudom pontosan, illik-e a Te ügyedre. Remélem, az oldalon támpontot kapsz arra, hogyan is lehetne elindulni.

Te esetedben ennél egyszerűbb is, bonyolultabb is lehet a dolog. Egyszerűbb, mert nyíltan felvállalt diszkriminációról van szó. Bonyolutlabb is, mert ha a honlapról csak azért tiltottak ki, mert az egy célcsoportnak készült oldal (tehát az ügynek nincs olyan mellékize, mint pl. a gazdaság és a szabadpiac egészséges működését szerintem valóban veszélyeztető faji, nemi és életkori diszkriminációnak), akkor szerintem bonyolult lehet az ügy mérlegelése. Sajnos, tényleg nem értek hozzá. Szerintem nagyon sok dolog függ az ügy konkrét részleteitől.

A megalázó, vagy a logikából nem fakadó diszkriminációs ügyekkel, úgy tudom az Egyenlő Bánásmód hatóság foglakozik, akikről linket adtam. Remélem, az oldal anyagaiból kiderül valami, vagy akár segítséget is kaphatsz.

A diszkrimináció egyébként mint gondolatkísérelt is érdekes lehet (mármint elméleti, közgazdasági szempontból).

Sokat gondolkodtam már azon, mit is lehetne az ellen tenni, hogy pl. a cigány gyümölcsárustól kevesebben vásárolnak, mint az ugyanolyan minőségű terméket áruló magyar árustól, és ezért mondjuk olcsóbban kénytelen adni az egyébként ugyanolyan gyümölcsöt.

NEM ÁLLÍTOM, HOGY ÍGY VAN, CSAK ELMÉLETILEG ÉRDEKEL A DOLOG: LEHET E TISZTA KÖZGAZDASÁGI LOGIKÁVAL MEGRAGADNI A DOLGOT? CSAK MINT KÖZGAZDASÁGI, ,,ROBINSON''-JELLEGŰ GONDOLATKÍSÉRLET KEZDETT ÉRDEKELNI.

Nyilván jogilag nem megfogható (legalábbis nem bontható le egyénre, vásárlónként), ugyanakkor VALÓBAN lehetnek nemkivánatos gazdasági-szociológiai mellékhatásai. A gazdaság logikájából közvetlenül nem fakadó diszkrimináció okozhatja akáér egyes rétegek kontrolálatlan lecsúszását is ,ez pedig veszélyeztheti a gazdaság egészséges működését is, így tiszta szabadpiaci szempontból sem kívánatos.

Szóval, most ha csak mint elméleti gondolatkíséreletet nézzük -- megfogható-e a dolog a szabadpiac logikájával? Az ún. társadalmi csapdák (pl. ,,közlegelők tragédiája'', ,,fogolydilemma'') nagyon nehéz játékelméleti és közgazdasági kérdéseket vetnek fel.

[link]

[link]

[link]

Talán a legigazságosabb megoldás egy különadó lenne. Rendszeresen mérnék azt a fajta diszkriminációt, ami közvetlenül nem következik a szabadpiac logikájából, és eszerint állítanának be egy különadót, amit évről-évre újramérnének és újrakalibrálnának. Az előítélet esetleges csökkenése automatikusan csökkentené a különadót is. A bevételt a hátrányba került rétegek kompenzálásra fordítanák. Persze itt csak a legfontosabb dolgokról lenne szó (pl. falusi mélyszegénység.) Lehetőleg a mérést és az újrakalibrálást településekre (kerületekre) lebontva végeznék.

Talán nem váltaná be a reményt ez sem (ugyanannyi maradna a gazdaságra káros diszkrimináció), de legalább annyi haszon lenne a dologból, hogy az előítéletnek lenne egy rossz mellékíze (hiszen minden egyes logikátlanul diszkrimináló munkaadó, vásárló magatartása hozzájárulna a különadó emeléséhez), tehát nem dicséret, cinkos összekaccsintás járna az előítéletért a közvélekedésben, hanem egyfajta társadalmi rosszallás. Mélyszegénység elleni kompenzáció most is van, csak nem különül el így, és független a diszkrimináció mértékétől, nem ad visszacsatolást.