Mi van akor ha nem megyek el a birosági tárgyalásra? Megtartják akor is?

"Ha büntetőüg, akkor is megtartják, de a távollétésedben csak felmenteni lehet. Így akkor jön a napolás, elővezetés, tárgyalási őrizet, elfogató stb."

Mi az, hogy a vádlott távollétében csak felmenteni lehet? Ekkora hülyeséget is rég olvastam. Ugyanúgy el lehet ítélni bárkit, ha a tárgyalás távollétében van megtartva.

Amúgy egy bírósági tárgyalásra, ha a vádlott nem megy el, elővezetésnek van helye, kétszeri sikertelen elővezetés után elfogató parancsot adhatnak ki ellene, ha ilyenkor a rendőrök elfogják, akkor őrizetbe veszik, a bíró pedig dönt arról, hogy előzetes letartóztatásba helyezi-e.

Amennyiben hiába van kint ellene az elfogató, de nem fogják el, akkor indítványozni lehet az ügyésznél, hogy megtartható legyen a tárgyalás a vádlott távollétében és ha ez megtörténik, akkor letárgyalják az ügyet a vádlott távollétében és itt akár elítélés is lehet, ha a bizonyítékok alátámasztják a vádlott bűnösségét.

De 4.000 Ft-os kár szerintem marhára nem büntetőügy. Max. szabálysértés.

Amúgy kedves kérdező nem gondolnám, hogy 4.000 Ft-ot olyan baromi nehéz kifizetni. Nem 400.000 Ft-ról beszélünk...

Ide figyelj, nagyeszű #11, majd ha tanulmányaid során eljutsz a Be. 281. § (9) bekezdéséig, ott láthatod ezt a marhaságnak bélyegzett dolgot írásban is.

A kérdés egy elmulasztott tárgyalásra vonatkozott. Azt nem írta a kérdező, hogy ismeretlen helyre kíván távozni, ezért azt nem írtam le, hogy mi van tovább, ha az elővezetés sem jár sikerrel meg az elfogatóparancs sem.

Így én is mondhatnám, hogy éktelen baromságot írtál, mert a távollétes eltélés ellen alanyi jogon perújíthat az elítélt, te meg erről nem írtál semmit.

Ti mondtok hülyeségeket, voltam már tárgyaláson, ahol bizony elítélték a vádlottat a távollétében megtartott tárgyaláson!

Én csak ezt mondtam! Hogy igen is lehet elítélés, ilyen nincs, hogy fel kell menteni!

#14 Bocs, az első hozzászólásod alapján azt hittem, hogy értesz hozzá. Ha tudtam volna, hogy sík hülye vagy a joghoz, akkor nem megyek bele olyan apróságokba,mint a rendes és a külön eljárás különbözősége.

Persze, hogy el lehet ítélni valakit a távollétében is. De kérdés nem az volt, hanem hogy mi lesz, ha a kérdező nem megy el a tárgyalásra. Első évfolyam után általában mér tudják a különbséget.

"Persze, hogy el lehet ítélni valakit a távollétében is. De kérdés nem az volt, hanem hogy mi lesz, ha a kérdező nem megy el a tárgyalásra."

Itt valaki azt mondta, hogy valakit nem lehet a távollétében elítélni, mire én mondtam, hogy dehogynem.

És azt is tökéletesen leírtam, hogy mi van akkor, ha a vádlott nem jelenik meg a tárgyaláson, hogy milyen következményekkel járhat.

Nem tudom ezekből mi az, ami nem igaz!

Na akkor gy.k.:

A kérdés ez volt: "Mi van ak(k)or, ha nem megyek el a bírósági tárgyalásra? Megtartják ak(k)kor is?"

Gy.k. magyarázat: a második mondatban írt kérdés tárgya az első mondatban szerepel: a tárgyalás. A kérdező azt kérdezte, hogy ha nem megy el a TÁRGYALÁSRA (kiemelés tőlem), akkor (azt, azaz a TÁRGYALÁST) megtartják-e. Nem az volt a kérdés, hogy az eljárást lefolytatják-e.

Erre válaszoltam:

"Ha büntetőügy, akkor is megtartják, de a távollétedben csak felmenteni lehet. Így akkor jön a napolás, elővezetés, tárgyalási őrizet, elfogató stb."

Én a kérdésre válaszoltam: ha nem megy el a kérdező, a TÁRGYALÁST megtartják-e. A válasz igen, a TÁRGYALÁST megtartják, de (gy.k. ott, azon a tárgyaláson) csak felmenteni lehet.

Ezt sajnos a Be. 281. § (9) bekezdése szó szerint így tartalmazza, alkalomadtán majd ismerkedj meg vele.

És még én is odaírtam, hogy ha nem lehet felmenteni (gy.k. mert nem az következik a tárgyalás adataiból),

akkor jön a napolás, elővezetés, tárgyalási őrizet, elfogató stb.

Na ennek a sornak a végére odaírhattad volna: és a végén áttérhetnek a különleges eljáársra, és ott (jóval később, bizinyos egyéb feltételek teljesülése esetén) el is ítélhetnek a távollétedben.

Ehelyett nagyképűen azt írtad, hogy ekkora hülyeséget rég nem hallottál. Ezért kell néha törvényt olvasni.

Összefoglalva (gy.k.): a kérdés és a válasz arra vonatkozott, hogy megtartják-e azt a tárgyalást, amire a kérdező nem megy el. Erre te azt írtad, hogy (egyéb megjelölés hiányában: ott és akkor) a távollétében el is ítélhetik. Ez tényszerűen nem igaz.

"ha nem megy el a kérdező, a TÁRGYALÁST megtartják-e. A válasz igen, a TÁRGYALÁST megtartják, de (gy.k. ott, azon a tárgyaláson) csak felmenteni lehet."

Ez nem értem! Ha a vádlott nem megy el a tárgyalásra, akkor nem tartják meg a tárgyalást, pláne nem születik határozat!

Ha a vádlott nem megy el, akkor a tárgyalás megtartásának akadálya lesz és a tárgyalást elhalasztják. És ha történetesen tovább "játszik" a bírósággal, akkor lehet annak elfogató parancs a vége és bizonyos esetekben lehet távollétében megtartott tárgyalás, ahol viszont az ő távolléte nélkül is lehet elítélés.

Szóval nem ártana, ha elolvasnád végig, hogy mit írtam!

Úristen, és én még aazt hittem ,hogy jogász vagy, vagy joghallgató. Ez egy szép kövér egyes lenne büntetőeljárási jogból az egyetem első félévében.

Ne velem vitatkozz, vitatkozz a törvénnyel, te szerencsétlen. Olvasni tudsz?

281. § (1) A tárgyalást a vád tárgyának megjelölésével a tanács elnöke nyitja meg, ezután a hallgatóságot a csend és rend megtartására és a rendzavarás következményeire figyelmezteti. Közli a bíróság tagjai, a jegyzőkönyvvezető, az ügyész és a védő nevét. Számba veszi a megjelenteket és megállapítja, hogy az idézettek és értesítettek jelen vannak-e, ettől függően megvizsgálja, hogy a tárgyalást meg lehet-e tartani.

(2) A tanács elnöke a lehetőséghez képest intézkedik - a 279. § (4) bekezdés esetét kivéve -, hogy a szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent vádlottat vagy tanút azonnal vezessék elő, a távol maradt ügyészt vagy szakértőt pedig a tárgyaláson való megjelenésre hívja fel, az ügyész felhívása az ügyészség vezetője útján történik.

(3) Ha a megidézett védő nem jelent meg, helyette a vádlott más védőt hatalmazhat meg. Ha a védő tárgyalási részvétele kötelező, és a meghatalmazott védő a tárgyaláson nem jelenik meg, és a helyettesítéséről sem gondoskodik, a bíróság helyettes védőt jelöl ki, illetve a meg nem jelent kirendelt védő helyett más védőt rendel ki. A helyettes vagy a kirendelt új védőnek időt lehet biztosítani ahhoz, hogy a védelemre felkészüljön. A tárgyalás megtartható, de a vádlott vagy a tárgyaláson jelen lévő védő kérelmére a bizonyítási eljárást nem lehet befejezni, a tárgyalást a meg nem jelent védő költségére el kell napolni.

(4) A tárgyalás a vádlott távollétében megtartható, ha az eljárás tárgya a vádlott kényszergyógykezelésének elrendelése, és az állapota miatt a tárgyaláson nem jelenhet meg, illetőleg a jogainak gyakorlására képtelen. Ha az eljárás több vádlott ellen folyik, a vádlott távollétében is megtartható a tárgyalásnak az a része, amely őt nem érinti; ekkor a meg nem jelent vádlott védőjének távollétében a tárgyalásnak ez a része akkor is megtartható, ha a védelem kötelező.

(5) Ha a tanács elnökének a (2) bekezdésben megjelölt intézkedése nem lehetséges, vagy az nem vezetett eredményre, a tárgyalást a szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent, szabadlábon lévő vádlott távollétében is meg lehet tartani, a bizonyítási eljárást azonban - a (9) bekezdés esetét kivéve - nem lehet befejezni.

(6)Az (5) bekezdés esetében, ha a (9) bekezdés alkalmazásának nincs helye, a megjelent személyek kihallgatását, illetve meghallgatását követően a tárgyalást el kell napolni, és a meg nem jelent vádlottnak a következő tárgyalási határnapra történő elővezetését kell elrendelni. Ha a bírósági eljárás során a meg nem jelent vádlott elővezetését már elrendelték, szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény esetén elfogatóparancsot kell kibocsátani vagy - a (7) bekezdés esetét kivéve - ha a vádlott lakóhelye, illetve tartózkodási helye ismert, a kitűzött új tárgyalási határnapot megelőző naptól a vádlott tárgyalási őrizetét kell elrendelni. Ha a vádlottnak nincs védője, számára védőt kell kirendelni. A tárgyalási őrizet elrendeléséről szóló határozatot a kényszerintézkedés foganatba vételekor a rendőrség kézbesíti a vádlott részére. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A tárgyalási őrizet tartama a hetvenkét órát nem haladhatja meg, kezdő időpontja az őrizet foganatba vételének időpontja. A tárgyalási őrizet foganatba vételét követően a kitűzött tárgyalási határnapon a vádlottat a tárgyalási őrizetet elrendelő bíróság elé kell állítani. A bíróság a vádlottat meghallgatja és a meghallgatás eredményétől függően a vádlott előzetes letartóztatását rendelheti el, illetve a tárgyalás idejére - de legfeljebb hetvenkét óráig - a tárgyalási őrizetet fenntarthatja. Ha a bíróság a tárgyalási őrizetet nem tartotta fenn vagy a vádlott előzetes letartóztatását nem rendelte el, a vádlottat szabadon kell bocsátani.

(7)Ha a kitűzött új tárgyalási határnapra a vádlottat azért nem lehetett elővezetni, mert a lakóhelyéről ismeretlen helyre távozott, illetőleg ha az újabb tárgyalási határnapig az elfogatóparancs alapján a vádlottat nem sikerült a bíróság elé állítani, a bíróság megállapítja, hogy a vádlott ismeretlen helyen tartózkodik, és a továbbiakban a XXV. Fejezet szerint jár el.

(8)Ha a (6) bekezdés alapján kitűzött tárgyaláson a vádlott jelen van, a távollétében megtartott tárgyalás jegyzőkönyvét a vádlott kihallgatása után ismertetni kell. Szükség esetén a bíróság a már kihallgatott tanú, illetőleg meghallgatott szakértő megidézését és a vádlott jelenlétében való ismételt kihallgatását, illetőleg meghallgatását rendelheti el, illetőleg a tanút írásban történő vallomástételre [85. § (5) és (6) bek.] hívhatja fel.

(9)A bíróság a vádlottat távollétében felmentheti, vagy vele szemben a büntetőeljárást megszüntetheti; az erről szóló határozatot - a fellebbezési jogára (324-325. §) vonatkozó rendelkező részi záradék feltüntetése mellett - kézbesítés útján közli a vádlottal és a védővel. A bíróság a szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent vádlottal szemben - ha az előzetesen bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni - az eljárást befejezheti, az ügydöntő határozatot a meg nem jelent vádlottal kézbesítés útján, a tárgyaláson jelen lévő védővel kihirdetés útján közli.

Ha túl hosszú, akkor elég ha megpróbálod felfogni az (5) bekezdésből azt a félmondatod, hogy (bizonyos feltételek mellett) A TÁRGYALÁST A VÁDLOTT TÁVOLLÉTÉBEN IS MEG LEHET TARTANI, a (9) bekezdésből pedig azt, hogy a bíróság a vádlottat távollétében felmentheti, vagy vele szemben a büntetőeljárást megszüntetheti.

Úgyhogy, ha kérdezed, mit írtál rosszul, akkor most konkrétan mindent.