Érdemes Alkotmány Bíróságra menni ezzel?

Hát sok mindent, illetve mindent amit az AB hatáskörében megtehet, ha konkrétan tudnám, hogy mit tehet és nem tehet, akkor nem kértem volna itt segítséget. - legalább is ezt válaszolná a fogyasztók 70-80%-a akik csak azt érzik, hogy hatékony fogyasztóvédelemnek a szikrája sincs Magyarországon.

1. Állapítsa meg, hogy a hatósági hivatal valóban megsértette a XXIV. alaptörvényt és koppintson a fejükre, minimum annyira, hogy újra le kell folytatni az ügy kivizsgálását.

2. Derítse ki, hogy a hatósági hivatalnak van vagy nincs hatásköre ami az én fogyasztóvédelmi problémámat illeti, ha van, koppintson a hivatal fejére, ha nincs, akkor utasítsa az országgyűlést, hogy adjon igazi fogyasztóvédelmi hatáskört a hivatalnak törvényben és rendeletben.

3. Ha valójában a hivatalnak van hatásköre az ügyemre nézve, akkor koppintson a bíró fejére, amiért téves ítéletet hozott plusz amikor nem vette figyelembe azt a tényt, hogy a hatóság alaptörvényt is sértett pedig a felülvizsgálati kérelmemben erre is kitértem.

4. És itt a helye annak a javaslatnak amiről még nem tudok, ami szólhat a hatósági hivatalnak, a bírónak vagy az országgyűlésnek aki az eredeti rendelet hozta meg.

A lényeg, hogy változzon meg ez az áldatlan helyzet ami ma a magyar fogyasztók helyzetét érinti nap mint nap, amikor is a fogyasztóvédelem csak annyit csinál, hogyha a fogyasztó is és a szolgáltató is ugyanazt mondja, akkor elismeri, hogy nincs vitás kérdés, ha meg nem, akkor azt mondja a fogyasztónak, hogy nincs hatásköre, menjen bíróságra a magyar állampolgár. - miközben országos szinten látja el a szakmai és jogi felügyeletét a szolgáltatóknak (nem én mondom, a honlapjukon is ez áll) plusz van egy fogyasztóvédelmi főosztályuk is ami nem csinál semmit.

#9-es válaszoló: a 15 napos fellebbezési idő már lejárt, ebből gondolom, hogy most már nem igen tudnék bármit is tenni hacsak van valami az ide vonatkozó törvényben amiről én nem tudok.

"Mivel nem ismerem az ügy részleteit,..."

Igen, valóban nem ismerheted az ügy részleteit mivel azokat nem is említettem itt, azokat a dolgokat amiket itt említettem, az csak a hab volt a tortán, de a tortát nem akartam itt elmesélni mert 15 oldal lenne. Csodálkoztam is azon, hogy Andizsuzsi milyen magabiztosan állította, hogy nem nekem volt igazam. :)

"Ha egy eljárásra a közigazgatási szerv nem illetékes, akkor át kell tennie a hatáskörrel rendelkező szervhez, kivéve, ha az ügy nem hatósági ügy (pl. polgári per). Önmagában az, hogy nincs hatásköre, nem mentesíti a szervet az áttétel alól.

Hatásköri ütközés esetén a felügyeleti szerv dönt."

Hát igen, ez nagyon jól hangzik, de hogyan értelmezendő ez az állítás az én esetemben, ahol csak 3 szereplő volt:

szolgáltató (víz)

felügyeleti szerv (MEKH)

bíróság

és ahol az országgyűlés hozta létre a felügyeleti szervet és ez a szerv kizárólag az országgyűlésnek tartozik számadással, a felügyeleti szervnek nincs másik felügyeleti szerve, én pedig ennek a felügyeleti szervnek a döntésére kértem felülvizsgálati kérelmet a bíróságon.

Már említettem, de itt újra elmondom, hogy nem is én mentem az MEKH-hoz a panaszommal, hanem a fogyasztóvédelem adta át nekik az ügyemet (az ügyemnek egy részét), MERT nekik "van" erre hatáskörük.

Tehát egy állami hivatal átadja az ügyemet egy másik állami hivatalnak hatásköri okok miatt, viszont a másik hivatal meg nem csinál semmit mert nincs neki hatásköre.

Utána pedig a törvények miatt ha nem tetszik ennek a hivatalnak a döntése (ami a nagy semmin alapul!) akkor már bíróságon kell felülvizsgálatot kérnem, hirtelen a fogyasztóból felperes a hivatalból pedig alperes lett, NEKEM, a fogyasztónak (aki lehet egy cukrász is, vagy cipész) VÁDOLNOM KELL ÉS BIZONYÍTANOM KELL, hogy az állami hivatal rosszul végezte a munkáját és ha rosszul bizonyítottam, akkor már csak drága ügyvéd segítségével lebbezhetek fel egy olyan PER-ben ahol nem is én választottam az alperest hanem egy másik állami hivatal a fogyasztóvédelem. Ez tiszta őrület.

Ami pedig a bírót illeti, olyat mondott nekem (a fogyasztónak) a tárgyaláson, hogy az állam is lereccsent miatta: "a bíróság vagy a bíró úgy fogja eldönteni, hogy kinek van igaza, hogy megnézi, hogy az összes állításom illetve vádjaim közül megnézi, hogy mennyiben van igazam és mennyiben nincs és ha több az olyan vádam, ami nem áll helyt, akkor veszítek".

Hozzá kell tennem, hogy azt is mondta, hogy lehetőséget ad nekem arra, hogy halasszuk el a tárgyalást, forduljak ügyvédhez, és annak segítségével redukáljuk a vádak vagy állítások számait.

Ezt nem fogadtam el, több oknál fogva amit most nem részletezek, de utólag belegondolva sem látszik logikusnak a bíró meséje, mert mi az hogy azt számolja valaki, hogy hány állításomban van igazam, hányban nincs és akkor amerre billen a mérleg, úgy fog dönteni?

Egy dolog, hogy minden állításnak van saját súlya, ha valaki megvádol valakit azzal, hogy a házát felgyújtotta és kirabolta és az állatait is leölte, de később kiderül, hogy csak egy állítás igaz ebből akkor a bűnös szabadon távozik?

A másik pedig az én ügyem egy FOGYASZTÓVÉDELMI ügy volt, nem pedig Józsi bá perelte a szomszédját, én a fogyasztó csak a saját, fogyasztóvédelemhez való jogomat akartam érvényesíteni ahol is az állami hivatalok egymáshoz tologatják az aktákat és a végén kiderül, hogy semelyiknek sincs semmi hatásköre a vízszolgáltatóval szemben?

Ebből is látszik, hogy az egész fogyasztóvédelem Magyarországon csak azért létezik (papíron), hogy az EU tagsági feltételeinek megfeleljünk, sajnos az EU tagsági feltételek írásai közben kifelejtették a "hatékony" és "eredményes" szavakat.

Ha nálunk is olyan lenne a fogyasztóvédelem mint az USA-ban akkor én most nem írnák itt semmit sem. De erre egyelőre semmi esély mivel ma a legtöbb fogyasztóvédelemmel foglalkozó szakember abban látja a hibát, hogy a fogyasztók nem elég tájékozottak, tehát elő kell segíteni, hogy tájékozottabbak legyünk.

Míg az USA-ban ezt a problémát megoldották, és a mai nap sem tájékozottabb az átlag amerikai fogyasztó a magyarnál, de a különbség az, hogyha ő panasszal fordul a fogyasztóvédelemhez, és történetesen neki van igaza, akkor az érintett cég millió dollárokat is fizethet büntetésként, tehát kint a cégek kétszer is meggondolják hogy mit csinálnak a fogyasztókkal, nem úgy mint nálunk.