Honnantól számít munkaközi szünetnek?
Tehát én egy gépsoron dolgozom napi 8 órát. 20perc szünetünk van, ami egyszerre van kiadva. Az a probléma, hogy a gépsor megállását és indulását rögzíti egy központi szoftver. Ha mondjuk 10:00-kor van szünetem, akkor állíthatom lea gépet, 10:20-kor már indítanom kell. A gond az, hogy a gép kinyomása után, nem indulhatok azonnal dolgozni, mert van kb egy 1perces művelet, amit el kell h intézzek, mert csak így hagyhatom felügyelet nélkül a gépet. Ez már maga azt jelenti, h 19 percem van enni. Ehhezhozzájön, h 1,5-2 perc a gyárrész elhagyása(nagy épület). Ez oda vissza 3-4 perc. Már mindjárt csak 15 perc marad az étkezésre.
A kérdésem az lenne, h honnantól számít szünetnek a szünet? A főnökeim elvárják, h a megállás időpontja és az indulás időpontja között max 20 perc teljen el. Ami azt jelenti, h mondjuk oda vissza 3 perc az út, a megállás és indulás elötti 1-1 perc. Tehát 15perc szünetem van? Vagy a szünet akkor kezdődik mikor otthagyom a munkaterületemet és addig tart, míg újra ott vagyok? Ennek kell 20 percnek lennie, nem pedig a két gépmegállás és indulás közti időpontnak?
Köszönöm a válaszokat!
válasza:Szólj a tróger főnökeidnek, hogy az étkezés idejét stopperrel méred és elvárod hogy az első falat bekapása és az utolsó lenyelése közt minimum húsz perc elteljen.
Ennyire egyszerű, nem kell ezt túlspilázni.
válasza: válasza:Jogszabályban sehol sincs szó arról, hogy a munkaközi szünet oka, célja az étkezés, és így arról sem, hogy ténylegesen mennyi időt kell biztosítani étkezés céljára. Csak az szerepel, hogy „A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni.” ← Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény, továbbiakban: MT) 103. § (4)
Így, jogilag azt az egy percet lehet vitatni, mert ha az kötelező tevékenység, akkor az még munkavégzés, tehát a munkavégzés megszakítása csak 19 perc.
A megoldás az lehet, hogy meg kell állapodni a munkaadóval, vagy ha van kollektív szerződés, akkor abban, hogy legyen hosszabb a munkaközi szünet. „A felek megállapodása vagy kollektív szerződés a munkavállalók számára legfeljebb hatvan perc munkaközi szünetet biztosíthat.” ← MT 103. § (3)
Persze, abban is meg kell állapodni, hogy a hosszabb szünet egyben kerül kiadásra.
Ha ez megvalósítható, akkor persze nő a munkaidő kezdete és vége közti idő, hiszen a munkaközi szünet nem számít munkaidőnek. Így, ha most, például 20 perces munkaközi szünettel 6⁵⁰-től 15¹⁰-ig tart a 8 órás munkaidő, akkor, például, 30 perces munkaközi szünet esetén, például 6⁵⁰-től 15²⁰-ig tartana.
Ha a technológia nem teszi lehetővé, vagy a munkáltató „csak nem, és kész” érveléssel nem állapodik meg a módosításról, akkor így marad.
Nálunk 40 perc a munkaközi szünet, és egyben kerül kiadásra, mert a nagy többség a közeli kifőzdében ebédel. A kisebbség meg sokallja, hiszen ők öt perc alatt megeszik a magukkal hozott szendvicset, és inkább korábban mennének haza, gyerekért óvodába, iskolába.
Ilyen feltételek vannak évtizedek óta, mindenki tudja, de azért időről időre előkerül a téma.
Nem tudom, hogy nálatok mióta van így, mások hogyan oldják meg az étkezést ott, nálatok? Ha a többségnek gond, akkor együtt lehet próbálkozni, szünetnövelést kezdeményezni.
Annak az egy percnek a kivételével, munkajogilag nincs mit kifogásolni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!