Feljelentést lehet tenni azért, ha valaki kitesz egy fényképet egy másik emberről a saját ablakába, hogy a fénykép az utcafront felé néz?

Több dolgot nem értek.

Miért röhög valaki egy képen, ami ki van téve?

Mit jelképez a nagyító?

Önmagában a fotó nyilvánosságra hozatala nem bűncselekmény, csak jogsértés. Polgári peres ügy, sérelemdíj jár.

Ha azonban a fotó alkalmas arra, hogy az ábrázolt személy nevetség tárgyává legyen, vagy megalázó számára a helyzet, akkor már bizony bűncselekménnyé válik a dolog és a büdös nokedli, aki a képet kitette, feljelenthető, sőt, jelentős kártérítésre is kötelezhető, a bűnvádi eljárás mellett.

Tégy feljelentést, de előbb jó közelről fotózd le a képet, amit az ablakba kirakott az exed. Ez lesz a bizonyíték, a feljelentésed alapja.

"minden személyt megillet a képmáshoz való jog. Ez azt jelenti, hogy mindenkinek joga van eldönteni, hogy róla felvétel készüljön-e, vagy hogy a már elkészült felvétel a nyilvánosságra kerüljön-e. Ha valakinek ezt a jogát megsértik, bírósághoz fordulhat.

a személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával kapcsolatos bármiféle visszaélés. Jogsértés tehát nemcsak engedély nélküli nyilvánosságra hozatal útján valósulhat meg. Visszaélés lehet az is, ha például valaki az érintett engedélye nélkül, illetéktelenül, például rejtett kamerával készít felvételt. De visszaélésnek minősül az engedéllyel készült felvétel rendeltetésétől eltérő célú felhasználása, vagy adott esetben a nyilvánosságra hozatal módja is, amennyiben például az ábrázolt személy azáltal nevetségessé válik."

A bíróság megállapítja, hogy az alperes azzal, hogy az általa kiadott F.V. Magazin 2003. áprilisi számának címlapján a felperest ábrázoló felvételt közöltek a felperes hozzájárulása nélkül megsértette a felperes képmás védelméhez fűződő személyiségi jogait.

A bíróság az alperest eltiltja a további jogsértéstől.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy a per tárgyát képező fénykép negatívját adja ki a felperesnek az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 500.000.-Ft, azaz (ötszáz-ezer) forint tőkét és ennek 2003. április 30. napjától a kifizetés napjáig járó, a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott mértékű kamatát és 40.000.-Ft, azaz (negyven-ezer) forint perköltséget.

A felperes ezen túlmenően nem vagyoni kártérítés megítélését is kérte, amelynek mértékét 1.000.000.-Ft-ban kérte meghatározni.