A köztársásági elnök hivatali ideje alatt, vagy törvényenként élhet az 1 vétó jogával?

A köztársasági elnöknek A törvényt van joga visszaküldeni a parlament elé újra tárgyalásra. Nem EGY törvényt, hanem A törvényt, amelyiket alá kell írnia. Ebből következően mindegyiket joga van visszaküldeni.

De nem csak úgy, hogy na, ma nincs kedvem aláírni, akkor ezt megvétózom. Olvasd el ezt:

[link]

"A törvények kihirdetése

Az Alaptörvény 6. cikk (3) bekezdése szerint az Országgyűlés által elfogadott törvényt annak kézhezvételétől számított öt napon belül a köztársasági elnök aláírja, és elrendeli annak kihirdetését. A törvény kihirdetése a Magyar Közlönyben történik.

Előzetes normakontroll indítványozása

Az Alaptörvény 6. cikk (4) bekezdése értelmében, ha a köztársasági elnök az Országgyűlés által elfogadott törvényt vagy annak valamely rendelkezését az alaptörvénnyel ellentétesnek tartja, annak aláírása előtt a törvényt az alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak megküldi.

Az Alkotmánybíróság az indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoz. Ha az Alkotmánybíróság Alaptörvény-ellenességet állapít meg, az Országgyűlés a törvényt az Alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében újratárgyalja.

Ha az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök kezdeményezésére lefolytatott vizsgálat során nem állapít meg Alaptörvény-ellenességet, a köztársasági elnök a törvényt haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak kihirdetését."

Ennyi. Nem több és nem kevesebb, amihez joga van.

"De nem csak úgy, hogy na, ma nincs kedvem aláírni, akkor ezt megvétózom"

Pedig kapaszkodj meg, pontosan így van! Ezt hívják úgy, hogy "megfontolásra" visszaküldheti a törvényt az Országgyűlésnek, tehát megvétózza a kihirdetést.

Az más kérdés, hogy általában megszavazzák másodjára is ugyanúgy és akkor már köteles aláírni.

"az elfogadott Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását a megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményekkel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek;"

-a lényeg az utolsó tagmondatban.

De tény, hogy ezek egymást kizáró hatályúak, vagy-vagy alapon megy, ha visszaküldi, akkor utána már normakontrollra nem küldheti.

3-as! Van bizony! Ami azt illeti a köztársasági elnök ilyen esetben tisztségétől megfosztható:

"Az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértő, illetve a szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a tisztségtől való megfosztást."

-márpedig ha nem írja alá másodjára sem a megszavazott törvényt, akkor az törvénysértés, tehát indulhat ellene a megfosztási indítvány az országgyűlésben.

Ami esetleg ilyenkor probléma lehet, hogy a megfosztás megszavazásához kétharmados többség kell, és a szavazás titkos. Ergo lehet olyan patthelyzet, hogy nem szavazzák meg kétharmados többséggel az elmozdítást, ekkor elvileg maradhatna a helyén, de ekkor indulhat egy újabb elmozdítási eljárás ha a képviselők ötöde beterjeszti, és újra és újra és újra, míg a végén csak meglenne a kétharmad. A lényeg pedig ez, ameddig tart az eljárás a köztársasági elnök hatalmát nem gyakorolhatja. Tehát tegyük fel, ellenzéki szimpatizáns a köztársasági elnök, és nincs kormánypárti kétharmad, ebben az esetben ha másodjára is megtagadja az aláírást a kormányzópárt többsége elindítja a megfosztást, de ha az ellenzékből nincs átszavazás, akkor elmozdítani nem tudják. Viszont, ameddig folyik ellene az eljárás a jogköreit az Országgyűlés elnöke látja el, tehát a korábban másodjára is visszadobott törvényt ő aláírhatja, akkor is ha nem gyűlik össze a kétharmad az elnök elmozdításhoz.

A köztársasági elnök személye sérthetetlen, tehát ha nem mozdítják el, akkor jogi felelősség csak azután terheli a törvénysértésért, ha lejár a megbízatása, viszont akkor hiába védte meg az ellenzék a pozícióját azért bíróság elé kellene állnia.

Gyerekek, tanuljunk meg hivatkozni légyszi ha ilyenekről beszélünk!!

Alaptörvény 6. cikk (2) bekezdés: ,,Az Országgyűlés - a törvény kezdeményezője, a Kormány, illetve az Országgyűlés elnöke zárószavazás előtt megtett indítványára - az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak. Az Országgyűlés az indítványról a zárószavazást követően határoz. Az indítvány elfogadása esetén az Országgyűlés elnöke az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára haladéktalanul megküldi az Alkotmánybíróságnak."

----azaz az Ogy élhet egy alkotmányossági vétóval (helyesen amúgy az Országgyűlés által kezdeményezett előzetes normakontroll).

At. 6. cikk (3) bekezdés: ,,(3) Az elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a megküldött törvényt öt napon belül aláírja, és elrendeli annak kihirdetését. Ha az Országgyűlés a (2) bekezdés szerint a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangja vizsgálatára megküldte az Alkotmánybíróságnak, az Országgyűlés elnöke csak akkor írhatja azt alá, és küldheti meg a köztársasági elnöknek, ha az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet."

---Na akkor ezt egy kicsit szedjük szét:

-,,Az elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a megküldött törvényt öt napon belül aláírja, és elrendeli annak kihirdetését."

VAGYIS:

Ha elfogadják a trv javaslatot, aláírásra kerül. De a köztársasági elnöknek a megvizsgálás után két fajta joga van ilyenkor hatásköre szerint: köztársasági elnök által kezdeményezett előzetes absztrakt normakontroll (alkotmányossági vétó) vagy politikai vétó (visszaküldi megfontolásra)

-,,Ha az Országgyűlés a (2) bekezdés szerint a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangja vizsgálatára megküldte az Alkotmánybíróságnak, az Országgyűlés elnöke csak akkor írhatja azt alá, és küldheti meg a köztársasági elnöknek, ha az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet."

VAGYIS: a trv javaslat csak akkor küldhető meg a Ke-nek abban az esetben ha volt Ogy alkotmányossági vétó, ha az AB nem mondott ki At-ellenességet. Ellenkező esetben a trv újra kell vizsgálni (lsd később)

At. 6. cikk (4) bek.: ,,Ha a köztársasági elnök a törvényt vagy annak valamely rendelkezését az Alaptörvénnyel ellentétesnek tartja - és a (2) bekezdés szerinti vizsgálatra nem került sor -, a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak megküldi."

---Tehát ha nem volt előzetes normakontroll (e.n. a továbbiakban) az Ogy által, a Ke KÉRNIE KELL az alkotmányossági vétót, ha At ellenességet tapasztal. Abban az esetben ha volt Ogy által e.n. ezzel nem élhet, hiszen már az AB hozott egy döntést. Res iudicata= ítélt dolog, tehát abban amiben már döntés született nem lehet változtatni. Ha At ellenes, de nem küldi el, na bumm, ha nincs igazolva hogy rájöttek, nincs mit tenni. De utólag még egyszer elküldheti (lsd később)

At. 6. cikk (5) bek.: ,,Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet, és a (4) bekezdés szerinti jogával nem élt, a törvényt az aláírás előtt észrevételeinek közlésével egy alkalommal megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. A köztársasági elnök e jogával akkor is élhet, ha az Országgyűlés határozata alapján lefolytatott vizsgálat során az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet."

--- tehát, ha a KE nem küldte meg az ABnek megvizsgálásra a trv, de nem is tetszik neki ami benne van (tehát ez abszolút egyet ért-nem ért egyet eset), akkor visszaküldheti megfontolásra az Országgyűlésnek. Ennek oka bármi lehet, ami nem At-ellenességhez köthető. KE alkotmányossági vétót nem követhet politikai vétó (tehát ha nincs At-ell., akkor a KE-nek alá KELL írnia (lsd később), s utána nem lehet az kifogás hogy neki nem tetszik valami benne), DE! Ogy előzetes normakontrollt követhet politikai vétó (tehát Ogy megküldte az Ab-nek, döntés született (és ugye nincs At-ell, hiszen ellenkező esetben nem mehetne a KE-hez a trv), de a KE-nek nem tetszik valami, ezért visszaküldi megfontolásra. Ami nem kötelezi semmire sem az Ogyt (lsd később)

At. 6. cikk (6) bek.: ,,Az Alkotmánybíróság a (2) és a (4) bekezdés szerinti indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoz. Ha az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenességet állapít meg, az Országgyűlés a törvényt az alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében újratárgyalja."

--- Ogy előzetes normakontroll vagy KE alkotmányossági vétó esetén 30 nap alatt dönt az AB. Ha van At-ell., az Ogy újratárgyalni köteles a benyújtott javaslatot.

At. 6. cikk (7) bek.: ,,Ha az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök kezdeményezésére lefolytatott vizsgálat során nem állapít meg alaptörvény-ellenességet, a köztársasági elnök a törvényt haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak kihirdetését. "

---Ha a KE alkotmányossági vétó esetén nincs at-ell., akkor azt a KE-nek haladéktalnaul alá kell írnia. Ez jelenti azt, hogy alkotmányosssági vétót nem követhet politikai vétó. Mi történik ha nem írja alá? At-ell., megfosztási eljárást vonhat maga után. Lsd később.

At. 6. cikk (8) bek.: ,,Az Országgyűlés által a (6) bekezdés szerint megtárgyalt és elfogadott törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata a (2) és a (4) bekezdés szerint ismételten kérhető az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybíróság az ismételt indítványról soron kívül, de legkésőbb tíz napon belül határoz."

---Vagyis ha volt Ogy vagy KE által kért előzetes normakontroll, s az Ab At-ell. állapított meg, azt az Ogynek kötelező felülvizsgálnia. Ilyenkor új törvény születik, ezért minden kezdődik elölről.

At. 6. cikk (9) bek.: ,,Ha a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt az Országgyűlés módosítja, az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálata a (2), illetve (4) bekezdés szerint kizárólag a módosított rendelkezések tekintetében vagy arra hivatkozással kérhető, hogy a törvény megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek. Ha a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt az Országgyűlés változatlan szöveggel fogadja el, a köztársasági elnök a törvény megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesülésére tekintettel kérheti az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálatát."

--vagyis politikai vétó esetén más lett a trv valamely része, mint előtte, akkor kérhető At vizsgálat, de csak a változtatott részekre.

---Ha a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt az Országgyűlés változatlan szöveggel fogadja el, a köztársasági elnök a törvény megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesülésére tekintettel kérheti az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálatát.

VAGYIS:

Ha a trv másodjára is ugyanolyan szöveggel visszaküldte az Ogy a KE-nek, akkor a KE még élhet az alkotmányossági vétójával.

Akkor először is:

At. 12. cikk (1). bek.: A köztársasági elnök személye sérthetetlen. Ennek jelentőségét később látjuk.

A köztársasági elnöki megbízatása megszűnik a köztársasági elnöki tisztségtől való megfosztással. [at. 12. cikk (3) bek. g) pont]

At. 13. cikk

(1) A köztársasági elnök ellen büntetőeljárást csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani.

(2) * Az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértő, illetve a szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a tisztségtől való megfosztást.

(3) A megfosztási eljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A szavazás titkos.

(4) Az Országgyűlés határozatának meghozatalától kezdődően a megfosztási eljárás befejezéséig a köztársasági elnök nem gyakorolhatja hatásköreit.

(5) A megfosztási eljárás lefolytatása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.

(6) Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a köztársasági elnök közjogi felelősségét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétől megfoszthatja.

A köztársasági elnökkel szemben tisztsége alatt - a sérthetetlenségéből adódóan- nem indítható eljárás vele szemben (kivéve megfosztási eljárás). A megfosztási eljárás célja a jogi felelősség érvényesítése az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben más törvényt sértő (közjogi felelősség) vagy szándékos bűncselekményt elkövető (büntetőjogi felelősség) a köztársasági elnökkel szemben.

A megfosztást az ogy képviselők 1/5-e indítványozhatja. az eljárás megindításához az összes ogy képviselő kétharmadának szavazata szükséges. Az eljárást az Ab folytatja le, amelynek eredményeként - ha a felelősséget megállapítja - megfosztHATja tisztségétől az elnököt.