Ezért nincs az unáris számítógépeknek jövője?
Gondolkodtam, hogy aritáscsökkentéssel alkalmazható-e olyan (unáris) technológia, ami hatékonyabb lenne, mint a bináris számítógépek esetén. (Unáris = 1-es számrendszert használó.) Ha például az adattárolás úgy nézne ki, hogy 1t anyagból ki tudunk választani egy csoportot mikrogramm pontosságig, akkor az 10^12 lehetőséget (ut-ot?) jelent - ez alig 40 bitnek felel meg. Így arra jutottam, hogy nagyon nem éri meg unárisban gondolkodni.
(Az aritásbővítés, tehát binárisról ternárisra állás jobbnak hangzik, de ott a 40 helyiérték (trit) 63-64 bináris bitnek felel meg, és a továbbiakban is csak egy konstansszorzó az eltérés.)
válasza: válasza:Azért nincs, mert 1-es számrendszer nem létezik.
Továbbá mert 2 különböző állapot reprezentálható a legkönnyebben elektromos alkatrészekkel. Voltak régebben kísérletek analóg számítógépekkel, de az analóg jel nem kezelhető adatvesztés nélkül. Voltak próbálkozások más alapú számrendszerekre is, de sokkal nehezebben kezelhető, ha a jelet több tartományra kell bontani, és nem csak kettőre. (Az MLC, TLC, stb. SSD-k esetén próbálkoznak vele, ott talán működőképes ez a rendszer, de adattovábbításnál már elég macerás, fokozza az adatvesztés lehetőségét, illetve teljesen új alapokon kéne az elemi műveleteket megvalósítani.)
Szóval a válasz: egyes számrendszernek nincs esélye, mert nem létezik, a többi meg már elbukott.
A mondandód többi része meg elég kusza, hogy mi a fenét is akarsz te most az egy tonna anyaggal, meg miegymással... teljesen összefüggéstelenül dobálózol ide nem illő dolgokkal.
#3-as, mi az, hogy nincs 1-es számrendszer?
Dehogyis nincs! Amikor a pásztor karcolja a strigulákat a botjába minden bárány után, amikor a rab húzza a vonalkákat minden nap után, akkor az pont ez. Példák:
2: II = 0u11 = 0b10
5: IIIII = 0u11111 = 0b101
13: IIIIIIIIIIIII = 0u1111111111111 = 0b1101
Annyi helyiérték (ut) van, amekkora a szám. Ebből fejlődtek ki a római számok. A bináris ehhez képest nagyon más, de azt jól ismerjük. Binárisban annyi helyiérték (bit) van, amennyi a reprezentáló érték kettes alapú logaritmusa.
Szerintem építhető olyan műszer, ami egy nagyobb anyagmennyiséget nagyon precízen tud szétválasztani. Biztos meg vannak a korlátai a precízió (reprezentációk száma) / időigény tekintetében.
Kérlek, #3-as, ez alapján gondold újra a kérdésemet és a válaszodat.
válasza:"Dehogyis nincs! Amikor a pásztor karcolja a strigulákat a botjába minden bárány után, amikor a rab húzza a vonalkákat minden nap után, akkor az pont ez."
Kevered a szezont a fazonnal.
Oké... csúfolhatjuk azt is egyes számrendszernek, ha nagyon ki akarjuk sarktani a dolgokat, tényleg egyetlen "számjegy" van. Bár ezt számjegynek nevezni... Aztán amikor összeszámolod, hogy hány strigulát húztál, nem azt fogod mondani, hogy "egy-egy-egy-egy", hanem azt, hogy "négy". Szóval inkább nevezhető számábrázolási technikának, mintsem számrendszernek.
De oké, minegy, hogyan nevezzük, a lényegen nem változtat: praktikátlan, sőt, alkalmatlan komolyabb célokra. Miért? Mert így annyi vezeték kell, amennyi a szám értéke. Kettes számrendszer esetén mondjuk a 62500 ábrázolásához 16 vezeték (és ugyennyi memóriacella) szükségeltetik. Ugyanehhez az általad "egyes számrendszernek" csúfolt ábrázolási módban pontosan 62501 vezeték kell. (A +1 onnan jön, hogy kell egy "jelzőbit", ami megmutatja, hogy meddig tart a szám.) Feltenném az érzékeny kérdést: vajon 16, vagy 62501 vezeték elhelyezése a praktikusabb egy alaplapon? Fizikailag sem lenne megépíthető a ma megszokott méretek között egy számítógép így.
"Szerintem építhető olyan műszer, ami egy nagyobb anyagmennyiséget nagyon precízen tud szétválasztani."
És itt jön ismét az értelmetlen hadoválás. Mit akarsz szétválasztani? Milyen szempont szerint? Egyáltalán: mit értesz szétválasztás alatt? If adat > 100 then...??? Ehhez nem kell semmiféle ezoterikus számrendszer. Már rég megoldott dolog. A precizitásról meg annyit, hogy a jelenlegi számítógépek az esetleges kerekítési hibáktól eltekintve a maximális elképzelhető precizitással dolgoznak. A kerekítési hibákat meg egy nem helyiérték-rendszerű "számrendszer" sem oldaná meg.
válasza:
válasza:Voltak régebben próbálkozások, unáris, analóg, oktális, hexadecimális sőt decimális gépekre is. A legnagyobb gond ott volt, hogy - akkori technológiával - nem lehetett nagy biztonsággal megkülönböztetni egymástól a kettőnél több feszültségszintet.
"Így arra jutottam, hogy nagyon nem éri meg unárisban gondolkodni."
Nagyon jól gondolod, ugyanis minden bizonnyal jóval lassabb és tárhelypazarlóbb lenne, mint a bináris CPU.
#5-ös, szerintem az unáris számrendszer is ugyanolyan, mint a többi; lehet ezoterikusnak hívni, de nekem az a véleményem, hogy nem az. Egy r radixú (magyarul r-es alapú) számrendszerben a számok előállnak így:
szumma k=1-től n-ig v[k] × r^k
Ahol v[k] a szám k. számjegye, n a szám hossza, r a radix, k pedig a futóindex.
Ugyanígy működik r=1 esetén is, csak ott csupa 1-es hatványt fogunk összeadni.
> nem azt fogod mondani, hogy "egy-egy-egy-egy", hanem azt, hogy "négy".
Az 11111-re azt kell mondjam, hogy "egy-egy-egy-egy", vagy ami az "1" karakter neve négyszer, de azt biztosan nem mondhatom, hogy "négy", mert az egy decimális számrendszer fogalma. Ugyanígy a bináris 0b10-ra sem mondod azt, hogy "tíz".
> Ugyanehhez az általad "egyes számrendszernek" csúfolt ábrázolási módban pontosan 62501 vezeték kell.
Ez nagyjából oké.
> Feltenném az érzékeny kérdést: vajon 16, vagy 62501 vezeték elhelyezése a praktikusabb egy alaplapon? Fizikailag sem lenne megépíthető a ma megszokott méretek között egy számítógép így.
Tehát a 16 bit jobb-e, mint a 62501 ut? Azt is kérdezhetnénk, hogy a 16 bit jobb-e, mint a 10 trit? Ez attól függ, hogy milyen technológiával valósítható meg a szóban forgó ut-, bit- vagy trittároló memóriacella. Lehet, hogy az unáris számítógép gyorsabban fog tudni több millió utos memóriát kezelni, mint egy bináris gép a vele adattárban azonos méretű pártucat bites memóriáját. Ez egyelőre technológia kérdése. Az viszont számítástudomány kérdése, hogy hasonló memóriaelérések mellett az unáris nagyságrendekkel rosszabb. Kérdés, hogy van-e olyan technológia, ami ezeket a nagyságrendi szakadékokat átíveli.
#7-es, az a baj a polináris gépekkel, hogy a sokértékű logikában 2-EXP-nehéz probléma belátni a műveletek egy halmazáról, hogy teljes rendszert alkot. A műveletek teljessége (mint amilyen binárisban az AND, OR és NOT kapuk) azért kell, hogy le lehessen velük írni az összes többi műveletet (mint binárisban a XOR, IMP, EQ, stb.). De ez talán megérne egy új kérdést.
válasza:"nekem az a véleményem"
Szíved joga, egyelőre még véleményszabadság van.
"Az 11111-re azt kell mondjam, hogy "egy-egy-egy-egy""
A többi pármilliárd ember pedig amikor vonásokkal jegyez fel egy értéket, NEM ezt fogja mondani. Ennyi, kész.
Amikor a gyerek az ujjain számol, akkor sem azt mondja, hogy "egy-egy-egy-egy", hanem azt, hogy "egy-kettő-három-négy".
"Ez nagyjából oké."
És itt el is dőlt a vita.
Mióta létezik informatika, azóta mindenki arra törekszik, hogy minél hatékonyabban lehessen egy eszközt megvalósítani. Hatékonyság alatt pedig két fő dolgot kell érteni: a pontosságot, és a minél kisebb anyagfelhasználást. Erre pedig a legalkalmasabb a kettes számrendszer. (Lásd még: digitális vs. analóg adattárolás.) A maximális zajtűrés mellett ez a megoldás igényli a legkevesebb vezetéket, ezáltal így valósítható meg a legkisebb méret.
"Tehát a 16 bit jobb-e, mint a 62501 ut?"
Nem, nem azt kérdeztem. Hanem azt, hogy 16, vagy 62501 vezeték elhelyezése oldható meg kényelmesebben?
"Ez attól függ, hogy milyen technológiával valósítható meg"
Sok választás nincs. A 62501 pedig minden technikával hely- és anyagigényesebb, mint a 16. Legyen szó akár elektromos vezetékről, akár fényjelekről, akár húsvéti nyuszikról...
"Lehet, hogy az unáris számítógép gyorsabban fog tudni több millió utos memóriát kezelni, mint egy bináris gép"
Bizonyítás??
Még ha létezne is olyan áramköri kapcsolás, amivel két "unáris" számot gyorsabban össze lehetne adni, mint két binárisat, a gyorsaságnak komoly gátat szabna az eszköz hatalmas mérete. Ugyanis mint már említettem, több milliárd vezetéket kicsikét problémás lenne egy alaplapra ráoperálni. Igen, több milliárdról van szó, ha például több GB RAM-ot, vagy több TB-os merevlemezt szeretnél használni. De a grafikus kártyát is legalább 16777216 vezeték kötné az alaplaphoz.
Persze, lehetne a vezetékek méretét csökkenteni, de ez esetben meg a kvantumfizika fog gátat szabni a próbálkozásainknak. Tudod: alagút-effektus, meg hasonlók. Ráadásul a kártya illesztése is problémás lenne. Egy mikronnal elmozdul, aztán már nem működik.
"Ez egyelőre technológia kérdése."
Nem csak "egyelőre".
"az a baj a polináris gépekkel, hogy a sokértékű logikában bla-bla-bla..."
Az a baj, hogy okoskodni próbálsz, miközben elemi dolgokat képtelen vagy felfogni. Azt hiszed, hogy ha az egy mondatra eső idegen eredetű szavak számát drasztikusan növeled, akkor hitelesebbnek tűnsz. Ez ZS-kategóriás egyetemek ZS-kategóriás szakjain talán tartható taktika, de értelmesebb körökben egyáltalán nem az. Össze-vissza dobálózol fogalmakkal, holott ELEMI összefüggéseket nem tudsz megérteni. Innentől kezdve ez nettó bohóckodás. Természetesen csak azt vagy hajlandó - bizonyos mértékben - felfogni, ami nem cáfolja az "elméletedet". Ami már rávilágítana, hogy miért hülyeség maga a feltevésed is, afelett menten elsiklik a figyelmed, és inkább bedobsz még pár ólatinból képzett szót, hátha azzal el tudod terelni a figyelmet a lényegről.
Tipikus példája annak, amikor valaki okosnak akar tűnni, de ugyanakkor alapjaiban bukik el a gondolatmenete.
válasza:További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!