Mi a különbség a Podcast és aközött, ha egy rádióműsort az archívumából hallgatok meg?

Technológiailag hasonló: ugyancsak egy digitális formátumú állományt/adatfolyamot töltesz le.

A céljuk más: a podcast eleve arra szolgál(t), hogy azt Interneten/zenelejátszón (a podcast az iPod zenelejátszó és a broadcast, mint "sugárzott adás" szavak összetételéből származik) hallgatod, a rádióadás archívuma meg egyszer, valamilyen lineáris műsor folyamán már elhangzott.

Illetve más a formátum is: a podcast eredetileg egy (vagy több) hoszt és egy (vagy több) vendég között zajló sorozatos beszélgetés; a rádióadás (illetve annak archívuma) meg lehet sokféle: kezdve a hírműsortól, a riporton át, a kívánságműsoron keresztül, a hangjátékot is beleértve sokféle lehet.

Kérdező: A rövid válasz, hogy funkciójában nem nagyon van különbség podcast és egy rádió archívuma között. Technikai megoldásában lehet akár hatalmas különbség is és ez bármelyik irányba is billenhet, de egyáltalán nem biztos, hogy van különbség. Ma már egyre kevésbé indokolt, hogy legyen köztük különbség. Mivel a podcastok alapvetően csak hivatkoznak egy máshol tárolt hangfájlra, akár az is lehetséges, hogy van egy rádiónak egy hagyományos online archivuma és az ebben tárolt hangfáljra hivatkozik egy podcast, vagyis a két rendszer egy pontban összeér.

#1 Válasza nagy vonalakban jó, de vannak benne szerintem fontos részletekben pontatlanságok.

A podcast (eredetileg) egy konkrét technikai formátum a műsor közvetítésre, kiemelt hangsúlyt fektetve a letöltött hanganyagok offline fizikai hordozhatóságára. Mivel maga a podcast nem egy konkrétan definiált tartalmi műfaj vagy stílus (később bővebben kifejtem), nincs is sok értelme bármi más értelmezésben használni, mint hogy podcast az, amit podcast formátumban osztanak meg a neten.

Leginkább az ebookhoz, vagy az emailhez lehet hasonlítani. Mindkettő egy (valójában több) műszaki formátumot takar, amiben adatokat szállítunk a neten keresztül és le tudjuk azokat tölteni az eszközeinkre, hogy akár a net nélkül, offline is tudjuk őket fogyasztani, viszont akár ebookról, akár emailről van szó, maga az adat közvetítés technológiája semmit nem árul el arról, hogy ami benne van az ebook formátumú fájlban, vagy az email technológiával kapott üzenetben, az egy könyv, recept, szerelmes levél, munka megbeszélés, privát üzenetváltás, színházjegy, parkolási nyugta, megrendelési visszaigazolás, vagy bármi más.

A podcast formtáumot kifejezetten azért hozták létre, hogy az iPod készülékekre a netről le lehessen tölteni a podcast műsorokat és az emberek így magukkal tudják vinni azokat otthonról kutyasétáltatás, utazás, bármi egyéb tevékenység közbeni hallgatáshoz (még abban az időben született, amikor nem voltak okos eszközök és az otthoni internetről nagy asztali számítógépeken lehetett letölteni a dolgokat a hordozható zenelejátszókra, amik nagyobbak voltak, mint egy mai telefon).

Ma már, amikor a mobilnet és WiFi lefedettség maitt lényegében minden eszközünk szinte folyamatosan online van és még a metróban is van net kapcsolat, annak általában nincs olyan nagy jelentősége, hogy a podcastokat le lehet tölteni, hogy net nélkül, offline is tudd hallgatni őket. Meg ma már ugyanezt tudja a YouTube és a Netflix is, így ez sem tűnik olyan nagy extrának, de eredetileg ez volt, ami a podcastokat megkülönböztette minden mástól.

A podcast formátum lényegében egy RSS feed, amibe szabványos leírás kerül az adásokról és linkelik egy szerverre valahova feltöltött hangfájl elérhetőségét, ahonnan a különféle lejátszó programok el tudják azt érni, hogy letöltsék. Ma már egyre több olyan podcast platform van, ahol magát a hangfájl tárolását is megoldják, de maga a podcast szabvány nem feltétlenül teszi szükségessé, hogy a hangfáljt ugyanott tárold, mint a podcast adással kapcsolatos többi információt. Pl. ha egy podcast elérhető az Apple Podcast, Google Podcast és más egyéb rendszerekben is, akkor jó eséllyel nincs a hangfálj 3-4-5 helyre feltöltve, hanem csak egy helyen van a weben maga az adás és csak az adás leírások kerülnek fel a szabványnak megfelelő formátumban a több rendszerbe és mindegyiknél ugyanarra a fizikai fáljra hivatkoznak, hogy onnan elérhető az adás.

Például a YouTube egyre több fejlesztést végez podcast támogatás irányába, de ezek totál nem podcast szabvány szerinti megoldások, tehát technikailag nem podcastok, még akkor sem, ha pontosan ugyanazokat a fájlokat töltik fel az emberek a YouTube-ra.

(Egyébként maga a podcast szabvány, amit az Apple az iPodokhoz hozott létre nagyjából a kezdetek óta lehetőséget adott a videós podcastok használatára is. De ezek a podcast felületeken nem annyira voltak népszerűek sem akkor, sem azóta, ezért nem is annyira szokás még ma sem podcast felületekre videót is feltölteni a hang mellé - nem is minden podcast rendszer engedi ezt.)

Mivel ma már YouTube-ra, Twitchre és más platformokra is feltöltik sokan ugyanazokat a podcastokat - illetve inkább az ezeken az oldalakon élőben lenyomott műsorokat töltik fel utólag podcast platformokra is. Így már egyre kevésbé törvényszerű, hogy egy podcast csak podcast platformon érhető el és egyre inkább elszakad a podcast fogalma a hagyományos technikai formátumtól.

Ugyanígy egyre többen hívnak podcastnak mindent, amiben beszélgetés történik egy vagy több szereplővel. Például a Friderikusz Podcast egy beszélgetős tévéműsor, amit YouTube-ra csinálnak, csak feltöltik podcast formában a podcast felületekre is, mégis podcastnak hívják, mert így trendi.

A műfajokat illetően a podcastok egyáltalán nem hoztak semmi újat, amit előtte rádióban még nem hallott volna senki, ezért sem beszélhetünk olyanról, hogy podcast műfaj. Sosem volt törvényszerű, hogy egy podcast milyen taralmú hanganyagot is tartalmaz. A legnépszerűbbek az egy/több szereplős beszélgetések, de ettől ennek a műfajnak nem lesz podcast a neve. Ez pontosan ugyanaz, mint az ugyanilyen egy/több szereplős rádió műsorok. Magát a sajtó műfajt meg interjúnak hívják, hétköznapibb kifejezéssel beszélgetés. De sokan csináltak/nak podcastként megosztott rádiójáték szerű dramatizált előadásokat, vannak akik könyveket olvasnak fel, vannak akik zenélnek, olyanok is vannak, akik standupot, vagy bármi mást adnak elő, netán híreket olvasnak. Nagyon sok beszélgetős podcastnél kifejezetten szokás, hogy egy hír blokkal indul, vagy ér véget az adás. Tehát műfajilag egyáltalán nem feltétlenül tér el bármiben a rádiótól és pláne nem jelent egy konkrét, még kevésbé másoktól eltérő, megkülönböztethető önálló műfajt. (Mivel ma már a tévéműsorokban is egyre inkább elmondják, hogy lájkolj, meg iratkozz fel és kövess minket, még ez sem jelent stiláris különbséget a podcastoknál.)

A fő különbség, hogy a rádió hagyományos és webes formában is élőben, lineárisan sugárzott műsort jelent. Mindenki egyidőben, élőben és csak folyamatában tudja hallgatni, akkor kell hallgatnod a rádiót, amikor élőben megy a műsor. Nem tudod menet közben visszatekerni, mert erre a hagyományos rádió és régebbi webrádiós technológiák nem adtak lehetőséget, mert a már lement részét nem tartották meg egy memóriában (ma már a Facebook, YouTube, Twitch és talán egyre több egyéb élő közvetítési felületek is lehetőséget adnak a visszatekerésre, hogy ha később kapcsolódsz be, akkor is tudd az elejétől nézni az élő közvetítést, de korábban még YouTube-on sem volt ilyen az élő közvetítéseknél) és nem tudod előre tekerni, mert az a része az élő műsornak még nem hangzott el.

A podcast technológia viszont kimondottan az előre elkészített, szerkesztett műsorok megosztására lett kitalálva, hogy azokat mindenki a saját eszközére teljes egészében letöltve, külön-külön a neki tetsző időpontban tudja meghallgatni.

Mivel ma már sok podcast úgy készül, hogy már élőben is sugározzák egy másik platformon, ahol az a felvétel is elérhető maradhat, ezeknek a különbségeknek ma már egyre kevésbé van jelentősége. Ezért sincs értelme műsorokról podcastként beszélni, mert mára már szinte minden téren függetlenedett minden műsor attól, hogy podcast technológiával is elérhető-e vagy sem.

A rádió archívuma lehet bármilyen formátumú, technológiájú és bárhol közzétett, ez leginkább a rádió döntése. Valószínűleg a legtöbb komolyabb és nagyobb múltú rádió már nagyon régen lefejlesztett valamilyen saját online archivum rendszert. Jobb esetben ebben maga az adásszerkesztő rendszerük automatikusan egy gombnyomásra képes elérhetővé tenni a műsorokat, így nem kell vele túl sokat bajlódniuk.

Fapadosabb megoldás esetén a hangtechnikus egyesével vagdossa ki az adás felvételéből a műsorokat és kézzel töltögeti fel, hogy a megfelelő helyen és módon jelenjen meg, illetve kézzel töltögeti ki hozzá a cím, téma, leírás, közreműködők és egyéb információkat.

Ma már ugyanúgy, ahogy a legtöbb értelmes tévé YouTube-on is elérhetővé teszi a műsorait, a rádiók is elérhetővé teszik a műsoraikat podcast formában és YouTube-on, meg több más helyen is. Így a rádió archívuma fogalomnak sem feltétlenül van ma már a podcasttől jelentősen eltérő jelentése.

Valószínűleg (remélem) a modernebb adáslebonyolító rendszerek már podcast formátumban történő publikálásra is képesek akár néhány kattintással. Szóval ma már leginkább csak azon múlik, hogy saját rendszerű archívumot működtet egy rádió, vagy podcastot, hogy a fejesek milyen döntést hoztak. Ha már ott a régi (és esélyes, hogy kevesebbet nyújtó) rendszer, akkor ragaszodnak annak a használatához, vagy követik a modern trendeket.

Például úgy tudom a magyar állami rádióknál olyan az archivum (mediaklikk.hu), hogy egy vagy két hétig lehet a műsorokat visszahallgatni, mert utána egyszerűen törlődik a nyilvános archivumból. A nem nyilvános archivumban továbbra is elérhetőek maradnak a rádió belső felhasználásához és részbe mások számára is hozzáférhetően, többek közt a Nemzeti Audiovizuális Archívum (nava.hu) rendszerében, de csak úgy nem tudsz minden valaha készült Magyar Rádió műsort bármikor meghallgatni. Hiába adna rá lehetőséget a podcast technológia és akár YouTube-ra is fel lehetne mindent tölteni, a szándék nincs meg rá az üzemeltetők részéről.

A fő technikai különbség egy átlagos rádió archivum és a podcastek között, hogy általában a rádiók archívumai csak egy katalógusként működnek, amiben ott vannak a különféle műsorok, megkeresed, amelyiket akarod és meg tudod hallgatni. Általában ennél több kényelmi funkciót nem nagyon tartalmaznak. Ha becsukod az oldalt, elveszik, hogy meddig hol tartottál a műsorban, egyáltalán melyik műsort is hallgattad az archivumból, stb. Lehet, hogy vannak komolyabb kényelmi szolgáltatásokat is nyújtó rádiós archivumok, de amikkel én találkoztam, azok max műsorok közti keresést, a műsorba beletekerést és hangerő szabályzást kínáltak, semmi több felhasználóbarát szolgáltatást.

A podcasteknél alap szolgáltatás, hogy fel tudsz iratkozni egy podcastre, így ha mondjuk egy rádió összes műsora egy podcastként kerül fel, akkor minden műsorukra iratkozol fel, ha viszont mondjuk műsoronként külön podcastot csinálnak (aminek több értelme van), akkor az adott műsor minden adására tudsz feliratkozni és nem keveredik közé egy csomó más tematikájú műsora ugyanannak a rádiónak, amikre talán kevésbé vagy kíváncsi. Ha érdekel a másik műsor is, akkor annak a külön podcastjére külön fel tudsz iratkozni.

A podcast lejátszókál az is (beállításoktól függő) alap szolgáltatás, hogy ha feliratkoztál egy podcastre, akkor a legfrissebb adásokat mindig letölti és jelzi neked, hogy van belőle elérhető új adás, amit még nem hallgattál meg. Megjegyzi, hogy hol tartottál és onnan tudod tovább hallgatni, ahol abbahagytad. Általában be tudod állítani, hogy ugyanabból a podcastből akarod az összes még nem hallott adást végighallgatni és aztán másik podcastra váltani, vagy inkább megjelenési időrendben hallgatod a különböző podcastokat. A podcastoknál alap az egyes műsorok leírása, akár linkekkel kiegészítve, hogy meg tudj nézni a neten kapcsolódó témákat, amikről épp beszélnek a műsorban. Ez pl. olyan dolog, amit egy rádiós archivum vagy tud, vagy nem, vagy ki van töltve rendesen, ha tudja, vagy nem fordítanak rá figyelmet - mondjuk, ha a podcast készítői nem foglalkoznak vele kellő alapossággal, akkor podcastnél se biztos, hogy alaposan kitöltik.