Hogyan lehet telepíteni dolgokat linuxon?

Főként csomagkezelőn keresztül.

A leginkább elterjedt Ubuntun (vagy annak származékán, a Linux Minten vagy az "ősén", a Debian-non) például ott a grafikus felületű Szoftverkezelő, a Synaptic, a parancssoros felületű aptitude és az apt.

Ha nem lenne benne a gyári - példánkban az Ubuntu/Linux Mint/Debian/... által biztosított - csomagok között (vagy csak a régebbi változata), akkor a szoftver készítője gyakran biztosítja a telepítéshez szükséges csomagokat.

Ha nem érhető el - példánkban .deb - csomagként, akkor vannak alternatívák:

* vannak "töltsd le és futtasd"-csomagok, mint például a Flatpack, az Appimage vagy a Snap

* a nyílt forrású szoftvereknél elérhető a forráskód, amit letöltesz, kicsomagolsz, konfigurálsz, lefordítasz és futtatsz (ennek menetét általában a weboldlaukon vagy a forráskódhoz csatolt leírásban közlik)

* a Steam-nek - ami egy online videojáték-áruház - saját szoftvere van a platformján elérhető szoftvereinek a letöltésére/telepítésére

* a Windowsos szoftverek futtatására - bár a Linux alapból nem képes rá, hisz a Linux nem Windows - meg ott a Wine, illetve az arra épülő Playonlinux, vagy a Proton

"Hogy érted hogy nem mennek a Windowsos programok?"

Úgy, hogy a Windowsos futtatható binárisok teljesen más szervezésűek, mint a Linuxosok - mint a Windows kernele (a rendszermag, ami a hardverek és a felhasználói szoftverek között: [link] ) is teljesen más, mint a Linuxé - így a Linuxon alapból nem futtatható a Windowsos bináris és vice-versa.

Bővebben: [link]

"Hát akkor mire jó ez az egész linux?"

Linuxos szoftverek futtatására.

"Miért nem olyan programok vannak amik mennek mindennel…?"

Vannak olyan programok is - főként a nyílt forrású szoftverek körében.

@#2:

Ugye, ennyire azért nem vagy buta, csak trollkodol?

Kezdjük pár nagyon alap informatikai ténnyel!

Tetszik vagy sem, a világon több fajta számítógépes rendszer is létezik. Ennek részben történeti, részben technikai okai vannak. Miután egy többé-kevésbé szabad világban élünk, senkinek nincs megtiltva, hogy - kellő tudás birtokában - saját számítógépes rendszert írjon. Aztán lesz közülük olyan, amelyik megmarad egyéni hobbi-projectnek, és lesz közülük olyan, amelyik komoly népszerűségre tesz szert.

Másrészt: mivel a hardverek is nagyban különböznek, ezért megkerülhetetlen, hogy több féle operációs rendszer létezzen. Gondolj bele: vajon működőképes elgondolás az, hogy ugyanaz a rendszer fusson egy gamer PC-n, egy notebookon, egy táblagépen, egy telefonon, egy kutatóközpont szuperszámítógépén, egy személygépjármű vezérlőrendszerén, egy webszerveren, valamint egy űrszonda beágyazott rendszerén? Ugye, hogy nem! (Bár voltak rá kísérletek, de ahol pontosan ugyanazt a rendszert, ugyanolyan jellemzőkkel akarták ráhúzni minden eszközre, az a kísérlet rendszerint mindig kudarcba fulladt. Bár a Linux egész jól áll ilyen téren, de leginkább azért, mert nagyon durván testreszabható.)

Lényeg ami lényeg: létezik jópár operációs rendszer, és mindegyiknek megvan a saját belső felépítése és logikája. Ebből adódik, hogy - pár ritka kivételtől eltekintve - egy operációs rendszer csak a számára készült szoftvereket képes futtatni. Egy másik rendszerre írt szoftver belsőleg teljesen más logika szerint épülhet fel, ami nem illik az adott rendszer struktúrájába. Persze, lehet erre mondani, hogy "de hát miért nem egységesítik ezeket?" A kérdés részben jogos. Csakhogy ez nem lehetséges, mivel így a szoftverek már nem illeszkednének jól az adott operációs rendszer felépítéséhez. Az pedig, hogy "akkor alakítsuk át a rendszerünket olyanná, mint az a másik", elég buta ötlet lenne, ezzel pont, hogy az adott rendszer sajátosságait, és ezzel együtt az előnyeit szüntetnék meg. Meg aztán: ki alkalmazkodjon kihez?

Vannak persze olyan rendszerek, ahol azért nagyon nagy mértékű a hasonlóság, és akár egyik rendszer képes közvetlenül (emuláció és segédszoftverek nélkül) a másik szoftvereit is futtatni (pl. Linux és FreeBSD, vagy FreeBSD és a többi BSD-k), de ha két rendszer alapjaiban különbözik, akkor erre nem sok esély van.

Így eljutottunk oda, hogy midnen operációs rendszernek megvan a maga saját ökoszisztémája, a saját szoftvereivel együtt. Egyik a másikét (mint írtam, pár ritka kivételtől eltekintve) nem tudja közvetlenül futtatni. Nem arról van szó, hogy Windowson minden fut, a többin meg csak a sajátjuk... szó nincs ilyesmiről! A Windows is csak a saját szoftvereit képes futtatni. Az egy másik kérdéskör, hogy te csak azt az egy operációs rendszert ismered, így azt veszed alapnak, és fogalmad sincs róla, hogy pl. Linuxon, Haikun, RiscOS-en, vagy FreeBSD-n milyen szoftverek léteznek.

De azért a helyzet ennél sokkal jobb, több technika is létezik, amivel így vagy úgy, közvetetten mégis futásra lehet bírni a más rendszerekre írt szoftvereket. Olyasmikre gondolok, mint emulátorok, virtuális gépek, és kompatibilitási rétegek. A 32 bites Windows is képes (úgy, ahogy) futtatni a 16 bites DOS és Windows alkalmazásokat, holott ezek formátuma jócskán különbözik a mai Windows futtatható állományokétól. Ez azért lehetséges, mert a rendszer tartalmaz egy olyan összetevőt, ami ezeknek a szoftvereknek képes az eredeti rendszerükhöz hasonló környezetet emulálni. Linuxon is léteznek ilyesmik, pl. a Wine, amivel a Windows alkalmazások többségét működésre lehet bírni. Sőt, a DOSbox segítségével még a régi DOS alkalmazások többsége is futásra bírható. Persze, ezek a technikák nem tökéletesek, adódhatnak kompatibilitási problémák (különösen, ha a használni kívánt szoftver nem teljesen szabályos megoldásokat alkalmaz), meg ez némi teljesítménycsökkenéssel is jár, de összességében: egyáltalán nem rossz a helyzet.

Egyébként az sem jelentéktelen tényező, hogy sok szoftvert eleve több rendszerre adnak ki.

"Hát akkor mire jó ez az egész linux?"

Arra, mint akármelyik másik operációs rendszer: hogy működtesd vele a számítógépet, és azon szoftvereket futtass.

Elmondom nagy vonalakban, hogy én mire szoktam használni.

- Munkára. Szöveget szerkesztek, táblázatokat kezelek, e-mailezek, stb.

- Hang- és videóvágásra.

- Játszani. Sok játék van Linuxra is, de a Windows játékok nagy része is működik a már említett Wine segítségével.

- Internetezni.

- Filmeket és sorozatokat nézni.

- Zenét hallgatni.

- Programozni.

És mindezt egy megbízható, stabil, és ráadásul ingyenes rendszerrel teszem.

Telepíteni pedig elgegyszerűbben a szoftvertárolókból lehet. Igaz, a komolyabb játékok Linuxon is fizetősek, én a Gog.com-on szoktam ezeket beszerezni, mindegyiknek van egy könnyen kezelhető telepítője.