Mi a 8 bites játékok titka, hogy a mai napig annyira szórakoztatóak és szerethetőek?

Örülük, hogy már ennyien írtak jókat, de röviden én is összefoglalnám:

Ha az ember elég nyitott, és nem elutasító a régi grafika miatt, akkor ezek is játékmenetben sokat tudnak nyújtani, legalábbis a jobb játékok, mert nyilván akkor is voltak rosszak. Sőt, nagyon rosszak is.

De ami miatt főként mások, mint az újabb játékok, az az egyszerűség. Mármint olyan értelemben, hogy a NES korszakból nagyjából bármilyen játékot bekapcsoltál, 5 másodperccel később nagy valószínűséggel már játszottál. Az újabb játékok sokszor sokkal jobban fogják a játékos kezét, vagy nagyon ki akarják emelni már az elején a történetet és/vagy a látványt, tehát ha elkezdesz egy modern játékot, sok esetben legalább fél órát kell várnod, amíg ténylegesen el tudod kezdeni. Arról nem is beszélve, hogy sok esetben a régi játékokban sokkal pontosabb a játékmenet, és sokkal jobb reflexeket igényel. Sok modern játék továbbenged, ha "csak nagyjából jól nyomogatod a gombokat", a NES korszakban meg voltak azért olyanok, hogy ha egy pixellel hamarabb ugrottál, mint kellett volna, akkor az már nem volt jó. :)

Nem rajongok ezekért az érvekért, én is játszok 20+ éve, és messze nem csak grafikailag léptek feljebb a modern játékok. Irányítás, kompatibilitás, technológia(gondolok itt pl fizikára, sok játékost elbíró hálózati játékra, mesterséges intelligenciára, stb - ezek mind olyan dolgok, amik teljesen új játékmenetet tesznek lehetővé, régen egész egyszerűen nem volt meg hozzá a számítási kapacitás, hogy pl rombolható környezetet, vagy hatalmas, egyedi világokat csinálj(mert fel lehet hozni pl egy daggerfall t, ami tényleg hatalmas, de nulla egyediség a helyszínek között mert nagyon kezdetleges, procedurális generálással dolgoztak)).

Az a játék ami régen szar volt nem maradt meg senkinek, régen is rengeteg volt a szemét, és most is ugyanúgy jönnek kisebb nagyobb kincsek. Kevesebb jön, mert ma nem 3 ember dolgozik egy játékon pár hónapig, hanem 2-300 három+ évig, statisztikailag sokkal kisebb az esélye annak, hogy ennyi játékból ugyanannyi korszakalkotó, vagy akár csak hozzávetőlegesen jelentőségteljes játék készüljön, arról nem is beszélve, hogy régen megengedhették maguknak hogy anyagilag bebukjon a történet mert kiadtak egy másikat egy éven belül, ma ez egy kisebb kiadót, a több száz alkalmazottjával együtt csődbe vinne.

Én is játszok időről időre régebbi játékokat(pl 2016 magasságában játszottam először az eredeti, emlékeim szerint 86'os Zeldával), de kell hozzájuk türelem, és nosztalgiaszemüveg nélkül nem is igazán rémlik, hogy lett volna olyan amit ne éreztem volna előbb vagy utóbb nyűgnek. Vagy túl egyszerűek, vagy nem magyarázzák el rendesen hogy mit várnak tőled, a nehézségük teljesen ugrándozó, általánosságban a felhasználói élmény közel sincs egy tisztességesen összerakott, modern játékhoz képest.

Ha szórakoztat és szereted akkor tudod a választ.

Ha nem, akkor esélytelen erre válaszolni.