Mi a véleményetek a Debian ról?

Mert elavult csomagok vannak a stable ágban. Ettől stabil lesz, mint a beton, viszont régiek a szoftverek. A testing ág egy fokkal jobb ebből a szempontból, de az meg nem túl stabil.

Ha Linux-szal szeretnél ismerkedni, akkor előbb szerintem próbáld ki a népszerűbb disztrók valamelyikét. Személy szerint az Ubuntu (Lubuntu/Xubuntu/Kubuntu), Linux Mint vagy openSUSE valamelyikét ajánlom erre a célra, ízléstől függően (csomagkezelés és DE).

Miért, hú... Ez hosszú... Szeretnéd, hogy sokat gépeljek? Inkább legyen kezdésnek közepes. :->

Naszóval kezdjük ott, hogy a Debian az egyik legrégebbi GNU/Linux disztribúció, 1993-mas. Kevesen tudják, honnan jön a Debian név... Ian Murdock kezdte még egyedül és akkoriban a barátnőjét Debra Lynn-nek hívták. Kettejüknek kezdte építgetni, így lett Deb and Ian, Deb+Ian, aztán Debian. (A Deb a Debra becézése)

Ezek után egyre több és több önkéntes kezdett csatlakozni a csoporthoz, és a Debian a mai napig így működik. Lelkes emberek csomagokba rendszerezik a nekik kedves/hasznos opensource GPL licenszes programokat, hogy tényleg csak egy klikkel (avagy egy apt-get sorral) könnyen lehessen telepíteni őket. Sokan azt hiszik, hogy a debian egy operációs rendszer, ami mindent megír magának (pl. dos, windows), de a valóság az, hogy a Debian "mindössze" az apt-get csomagkezelőt, a .deb csomagformátumot, és a debian installert tette hozzá a munkához. Bárki csatlakozhat akár ma is, és debian developer lehet belőle, ami mindössze annyit takar, hogy egy forrásból bináris csomagot gyárt. Ezt hívják maintainer-nek. Szóval a debian-nál programozó nincs is, sőt: a Debiannál a valóságban senki sincs fizikailag, nem egy cég, nem munkahely. Ezzel ellentétben pl. a redhat + az ubuntu üzleti vállakozás, ahol azért végső soron mégis a profit a cél, és hogy páran megéljenek belőle. A Debianból senki se él meg, ez puszta hobbi mindenkinek. Innen egyenesen következik, hogy nincs rajtuk innovációs nyomás. Az ubuntu + redhat fejlesztőit kb. korbáccsal ütik, hogy jöjjön már ki a piacra hamarabbb egy-egy új feature, míg a Debian-nál szépen nyugodtan tesztelgetnek, bugfixelnek, és csak akkor jön ki a stable release, ha így mindenki rábólint több hónap teszt után. Ennek a pro része az, hogy ki merem jelenteni, hogy a debian a legstabilabb linux disztro ever. Összes facebook+google server debian...talán nem véletlenül. A microsoft.com-ot és az apple.com-ot védő akamai tűzfalcég is debiant használ. Ez sokakban nem is tudatosul, hogy mekkora blama már, hogy a világ oprendszer óriásai képtelenek hatékony tűzfalat (csomagszűrőt) fejleszteni, és az opensource közösség termékét használják erre. :-> És ebben így benne van a gúnyos kacajom is természetesen. ;-> A kontra része ebből fakadóan az, hogy nem a legfrissebb 2 napja tesztelt sw-k kerülnek be a stable-be, hanem 2-3 éves verziók, mert kb. ennyi időközönként jön ki a stable. Azért írta az előbbi hozzászóló a Debian testinget (aminek most jessie a neve) desktopra praktikusabbnak, mert az otthoni usernek a stabilitásnál fontosabbak az újdonságok, és nem hal bele, ha havonta egyszer nyomnia kell egy reboot-ot, vagy csak elcrash-sel a vadiúj képszerkesztő munka közben. Megjegyezném, hogy az Ubuntu a gyakorlatban úgy készül, hogy pontosan fél évente fogják a Debian Testing verziót, leforkolják, kicserélik a háttereket benne ubuntusra meg az installert, pár saját csomagot hozzáfűznek, és büszkén kijelentik, hogy az ubuntu stable mennyivel tud, mint a Debian stable...Holott az egész ubuntu 99%-ban a debian testing verzióból lett átemelve, ami Debianos szemlélettel még unstable. Van még a Debian SID is, amire később rátérek.

Nade a történelmi kitekintésből térjünk át a szakmai részére: mi a különbség a Debian és a Redhat között? (már a logon kívül, persze :-> )

A deb csomag sokkal megengedőbb, mint az rpm. Deb-ben lehet hívni post/preinstaller scripteket tetszőleges nyelven, ami ugye általában bash, perl, de bármi lehet. rpm-ben erre nincs lehetőség, és interaktivitásra sincs lehetőség. És így tényleg ennyi az alapvető különbség. A másik az, hogy a redhat még inkább szerverekre, de még inkább IBM szerverekre van kihegyezve, és teli van pakolva olyan speciális kernel patch-ekkel, amik csak jóval később kerülnek be a vanilla kernelbe. (vanilla kernel = www.kernel.org-ról letölthető alap) Itt megjegyezném azt is, hogy a Linux kernelfejlesztők igen jelentős része a redhatnál dolgozik pénzért, és a gpl licensz miatt csorgatják vissza a belső fejlesztéseket a kernelbe, és ez végsősoron mindenkinek jó. A Debian ebben hasonlít a Linux-ra (linux az csak a kernel, a Debian az GNU/Linux igazából, csak a gnut senki nem teszi hozzá beszélt nyelvben), hogy nincs bevétel, mindenki hobbiból töltöget bele. Redhat-es developerek meg nem hobbiból, hanem a gpl licensz miatt kénytelenek. :->

Itt elértünk még egy kontra ponthoz a debiannál, ami alapvetően a desktop disztribúcióknál ütközik ki: nem gpl-es program nem lehet a debian része. Pl. adobe flash, java, firefox(!) és sok ezer más dolog... Nade akkor hogyan lehet mégis benne? Úgy, hogy csak egy kis letöltő script van benne (ami gpl), ami telepítésnél a netről letölti a flash-t, javat a telepítéskor. Van sok Debian-ból leágaztatott disztró, ami ennél megengedőbb, és alapból belekerülnek pl. az nvidia driverek is. A valóságban igazából az endusernek mindegy, hogy a csomagban tölti le a 30megás drivert, vagy a csomag telepítése közben az nvidia.com-ról szedi le.

Őőő, most veszem észre, hogy elértem az általam célnak kitűzött "közepesen hosszú" megfogalmazást. Sz'al... egyéb kérdés? :->

Tegyük hozzá a tisztánlátás végett, hogy aki óva int téged a Debian testing verziótól, mert unstable, és helyette az ubuntut mondja alternatívának, az lazán átsiklik afölött a tény fölött, hogy az ubuntu stabil mindig a debian testingből készül félévente. Szóval ugyanazt kapod ubuntu logoval. Ez nézőpont kérdése: a Debianosok nem nevezik stable-nak azt, amit az ubuntusok igen, de valójába ugyanarról beszélnek. Ez kb. olyan, mint amikor 2 ember vitatkozik egy kékeszöld fal előtt, hogy kék vagy zöld. Egyik szerint kék, másik szerint zöld, leírják egy blobposztba, de ettől a fal színe ugyanaz.

Szóval a debian unstable = ubuntu stable, mindössze megfogalmazás kérdése, hogy ki mit tekint annak.

Én speciel desktopra is debian stable-t használok (ki hitte volna), de ezzel egyáltalán nem bukom el a desktop usernek szánt újításokat, hisz nekünk van kitalálva a wheezy-backports ( [link] ) című ág, amiben már a testingben is stable-ként jelölt csomagok kerülnek be. Így a stabil mag megmarad, és rátelepülnek a jövendőbeli stable-ból is a frissebb csomagok. Ha ehhez még hozzátesszük a [link] repositoryt, amiben a gpl licenszes multimédiás (audio-video player, konverter, editor) cuccok vannak, akkor gyakorlatilag kaptunk egy feature szinten megegyező cuccot, mint az ubuntu, csak közben alatta a stabil debian alap van. Az a fajta stabil, ami a debian szerint stabil - ezt tegyük hozzá mindig. :->

Innentől én a mai napig nem látom létjogosultságát a Debianra épülő disztróknak, hiszen +2 repository hozzáadásával ugyanott vagyunk. Vagy +5-tel, tökmind1. Nekem például jeleneleg +25 deb repository-ból jönnek a csomagok az alap debian.org -on kívül. Nyilván ez már extrém, az alap usernek elég a backports+multimedia.

A kubuntu/zubuntu/lubuntu/xubuntu/fаszomtu annyit tesz, hogy más a default ablakkezelő meg egy-két alkalmazás. Ezek ugyan a debiannak is részei (hiszen innen vették őket), csak nem default. De ha nem az next-next-next-oké szisztémával telepítesz és konfigolsz, és néha nem a defaultot választod a listából, akkor egy debianból is 5 perc alatt ku/zu/xu/fbuntu válik.

Ja, a kedvenc képem megint elfelejtettem beleszőni a posztba. Szóval itt van, csak okulásul: [link]

(vigyázz, bazinagy!)

Bаszki, rossz képet posztoltam véletlen! :->

Nem a slackware-t akartam...

[link]

Ja, és itt van még Ian blogja is kedvcsinálónak: [link]