Magántanítványom azt kérte tőlem, vegyem el a szüzességét. Ti mit szólnátok, ha ilyen történne veletek?

Mivel felmerült benned és fel is tetted a kérdést, arra következtetek, hogy valamelyest fontolgatod a dolgot, mivel normál esetben egyértelmű lett volna a válasz.

Te is ember vagy, mindenkiben vannak igények, szükségletek és vágyak. Egy fiatalabb fiú felelevenítheti az ifjú évek édes emlékeit, de csak azt tudom tanácsolni, hogy semmilyen körülmények között se tedd. Tanár vagy és pedagógus, az a gyerek rád lett bízva. Nemhogy etikátlan, de erkölcstelen is lenne visszaélni a hormonoktól tomboló kamasz felajánlkozásával. A fiad lehetne!

Mondd meg neki, hogy nagyon hízelgő, és jól esik, de a korához illő lányokat kell keresnie, mert Te biztos vagy benne, hogy idővel találkozni fog egy olyan fiatal lánnyal akivel kölcsönösen szerelembe esik, és méltó lesz arra, hogy vele veszítse el.

Természetesen nem mondhatom meg, hogy mit tegyél, csak tanácsot adhatok. Ha megtörténik a dolog és utána, akár csak évekkel később is kiderül, tönkreteheti a karrieredet és a hírnevedet. Egyrészt soha többé senki nem meri majd a közeledbe engedni a gyerekét, másrészt, ha átlépsz most egy határt, könnyebb lesz neked utána újra és újra megtenni, a korsó pedig ugye addig jár a kútra...

Nem éri meg, hidd el!

"Nem kötekedésből, de 38 évesen se férj, se gyerek?"

Nem ez a lényeg. Hanem hogy semmi esze?

Most komolyan 38 évesen nem tudod ezt eldönteni??!