Vannak itt olyan lányok, nők, akik zsigerből, saját késztetésükből dominánsak vagy alárendeltek a szexben?

Én inkább sub beállítódású vagyok (lennék), de volt már, hogy én voltam a dominánsabb, hogy a pasim alárendelt vágyait is kielégítsem. Határaim nyilván vannak, ne kőkemény BDSM-re és alázásra gondoljatok. Profi partnerem nem volt, inkább próbálom a jelenlegiből kihozni ezeket a dolgokat, egész jól haladok, kezdi levetkőzni a finomkodást. Úgy vettem észre, hogy most kezdi csak igazán elhinni, hogy én tényleg így szeretem, nem kell óvatoskodnia. Viszont jó is van benne, mert nem kell attól tartanom, hogy elveszti a kontrollt a nagy vadulásban, mert az már nem jönne be.

Emiatt nem hagynék el senkit, inkább (mint a jelen esetben is) megbeszélném vele, s próbálnám fokozatosan tágítani a határait. Olyan partnerem még nem volt, aki egyáltalán ne lett volna nyitott arra, hogy megpróbálja úgy, ahogy én szeretem. Ha teljesen elzárkózna, s mindig csak bújós szeretkezések lennének, hát nem tudom mit tennék, mert ilyen helyzetben nem voltam még.

Viszont van ennek is hátránya, magamon is érzem, hogy ez a fajta alárendelt szex könnyen függővé teheti az embert. Én például a hagyományos oráltól, szextől már kevésbé izgulok fel. Lehet kellene nekem is egy kis szünet ezen a téren.

Amúgy már tinikorom óta bennem van ez a vágy, mindig durvább dolgokra gondolva (később pornót nézve) maszturbáltam.

36

En is dominans vagyok es a parkapcsolat minden teren igy elunk. Mar amit a kozizles megenged.

Normal kapcsolatra nem vagyok.

Én mindig határozott, céltudatos voltam, már gyerekkoromban is. De a szex terén harminc évesen tudatosodott bennem, hogy élvezem a domináns szerepet. Mindehhez kellett egy megfelelő partner, akivel igazán őszinte és szenvedélyes kapcsolatot sikerült kialakítanunk. Előtte próbálkoztam hagyományosabb viszonyokkal, de valami mindig hiányzott ezekből. Nem tudatosodott bennem, csupán éreztem, nem ezt keresem. Randiztam jóképű srácokkal, sportosokkal, igazán jófiúkkal, átlagos megjelenésűekkel, kissé rossz fiúkkal is, de mindig ott volt a hiányérzet. Pedig egyikre, másikra azt mondhatnám, ideális partner jelölt volt. Olyan, akit az anyukák imádnak. Volt, akit az enyém is preferált férjjelöltnek számomra.

Majd harminc éves szülinapom előtt pár nappal jött egy férfi, igen komoly élettapasztalatokkal, túl egy házasságon, két gyerek apja. Velem egyidős, mégis olyan sok mindent élt meg, mint a legtöbb ember egész élete alatt sem. Igen rendes, becsületes férfi, de annyira határozott, céltudatos, akaratos, hogy persze nem tetszett családomnak. Én viszont csüngtem rajta, ittam szavait, élveztem a társaságát.

Egy valódi reneszánszember, polihisztor. Szexuális kultúrája is olyan magas, hogy a legtöbben zavarba jönnének, ill. jönnek tőle. Kapcsolatunkban hamar rájöttünk, míg ő kedveli mind a domináns, mind az alárendelt szerepet, addig nekem kizárólag az irányító oldal jön be. Ebből adódóan ki voltak osztva a szerepek. Az átlagos, hétköznapi együttlétek mellett egyre többször játszottuk a dom / sub játékokat is. Kiismertük egymást. Úgy tűnik, egyszerűen nem tudunk egymásra unni mai napig. Mindig kitalálunk valamit, amivel fel tudjuk dobni a hétköznapi életünket.

Két csemeténk van, így szervezést kíván a különleges szex, de megoldjuk. Havonta egyszer - kétszer sikerül több órára kettesben maradnunk az üres házban és akkor élvezkedhetünk kedvünkre. ;) Természetesen, mindezt a heti 2-3 normál együttlétek mellett tesszük.

Kedveljük a romantikus együttléteket is!

Kipróbáltam az alárendelt szerepet is, de nagyon nem az én világom.

Többesben is voltunk néhányszor. Élveztük, de akkor is olyan partnert, partnereket kerestünk, akik elfogadják domináns fellépésemet.

48N

Nem keresek partnert! Privát üzeneteket nem kérek!