Ez most csak szimplán szexuális vonzalom? Nem bíírom!

Megismertem egy srácot. Jó sokat beszélgettünk, tényleg megnyíltunk egymásnak, és segítettünk, amikor a másik lelkileg a padlón volt. Van egy szexuális kisugárzása, fel is tűnt, de komolyabban nem foglalkoztam vele. Aztán amikor először álmodtam vele, nem is akármit... Sokat szoktuk húzni egymást, hogy hűű, milyen orbitálisat szexelünk, stb, de én kezdem egyre komolyabban venni, és úgy érzem, hogy szinte bármelyik pillanatban elszáll az önkontrollom, és rávetem magam. Múltkor találtunk egy baltát a takarásban a próbán, azzal hülyéskedtünk, aztán egyszer csak fogta a baltát, mögém állt, jó szorosan, bal kezét a hasamra tette, jobb kezében a balta a nyakamnál, és a fülembe suttogott. Hát én az hittem, hogy ott csöppenek el. :D

Most jó ideje sajnos nem beszéltünk. Hiányzik a hangja, hiányzik a mosolya, az illata, a jelenléte, és a sok-sok beszélgetés, az ömlengései, a filozofálgatások. Közben meg tényleg úgy érzem, hogy ha nem dug meg azonnal, akkor én fogom őt. :D Szeretnék vele többet találkozni, de nem tudom, hogy hogy tálaljam ezt neki, mert kedves haveroknak köszönhetően szerintem már így is azt hiheti, hogy valami többet táplálok iránta, az pediglen nem szerencsés, főleg úgy, hogy kijelentette, ő szeret irányítani, és udvarló típus. Más kérdés, hogy összeegyeztethetetlen ezzel a méérhetetlen szexualitást árasztó tekintettel.

Soha nem éreztem senki iránt ilyen vonzalmat. Azt meg, hogy csak megdugjon, nem akarom. Vele akarok lenni. Csak hihetetlen türelmetlen vagyok.

L/18 F/19