Hogy viselkedjek vele ezentúl?

Két hónapig titkos viszonyom volt egy munkatársammal. Tudom, hogy nem kellett volna, ebbe ne is menjünk bele. Mindketten fiatalok vagyunk, egyedülállóak, sőt, tulajdonképp magányosak. Napi sok-sok órát töltünk együtt, sőt, egy lépcsőházban is lakunk (munkahely által biztosított lakások vannak, többen lakunk ott a melóhelyről), valahogy teljesen természetesen, magától értetődően alakult ez ki köztünk. Senki nem tudott róla. Semmi romantika, csak testiség, lelkiség, társaság, jó beszélgetések. Ennek a viszonynak pénteken végetvetettünk közös megegyezéssel. Mondhatni barátságban, jó hangulatban váltunk el, kész puszival köszöntünk el egymástól. Hétfőn találkoztunk legközelebb, teljesen rendes volt, még beszélgetést is kezdeményezett. Ma viszont észrevehetően került. Szünetben kint cigiztünk, ő, 4 másik férfi munkatársunk, és én. Feljött szóba a jövőheti konferencia, amikor is egy héten keresztül az ország több pontjáról érkeznek cégek, rengeteg embert jelent ez. Ő fennhangon ecsetelte ott a férfiaknak, hogy már most készül, takarítja a lakást, mossa az ágyneműket, ugyanis rengeteg csinos titkárnőcske fog jönni, és minden este mást kíván megdugni, és hogy ez mennyire jó lesz. Jót nevettek ezen. Életemben nem éreztem még magam ilyen kínosan. Nem azzal van gond, amit tervez, hanem azzal, hogy ezt pont előttem gondolta közölni. Nem akartam eljönni, az túl feltűnő lett volna, de szerencsére pont jókor hívott édesanyám, így felvettem, és arrébb vonultam. Nagyon rosszul, megalázva érzem magam. Hogy viselkedjek vele ezek után? Napi x órában kell bámulnom a képét, sőt, szó szerint együtt dolgoznunk. Köszönök szépen minden tanácsot!

23L