Nők, milyen érzés szeretőnek lenni? Tudtok róla az elejétől fogva, hogy azok vagytok, vagy később derült csak ki?

Én voltam évekkel ezelőtt szerető.

Határozottan rossz érzés volt. Nem éreztem semmi izgatót benne. Gyötrődtem, hogy nem kaphatom meg igazán azt, aki nekem ennyire fontos. Utána persze feltűnt, hogy rohadt naiv és buta voltam, hogy egyáltalán reménykedtem benne. Sajnálom a nőt is, akkor nem is akartam látni a gyűlölettől, hogy szenvedést okozunk neki.

Többé nem mennék bele ilyenbe.

Az elején tisztázta, hogy csak szexpartnert keres, de azt elfelejtette mondani, hogy azért mert kapcsolatban van... :) Talán a 2.alkalom után derült ki, hogy van barátnője, aki amúgy szűz, és nem bírja kivárni amíg a lány végre "felkészül"..

31N

Változó érzésre. Lehetne jó is éppenséggel, ha a másik fél is hajlandó lenne belefektetni a kapcsolatba. Egyszer odáig van, utána hanyagol gyakorlatilag. Ezt a hullámzást nem bírom. Nekem a szerető is egy értékes kapcsolat, értelem szerűen nem házasság, de egy alternatív kapcsolódási forma számomra értékes emberrel. Akit komolyan veszek, mint ember, testileg-lelkileg kívánom, időt szakítok rá a lehetőségekhez képest.

Na a másik fél akar minimál ráfordítással sokat akasztani, na ez nem fog menni.