Kedvenc Vinland saga karakteretek? Miért ő?

Askeladd eleinte utáltam, de megkedveltem a stílusát. igazából nem nevezném rossznak, rafkós vénróka, mindenkit bábuként mozgat a céljai eléréséhez. Úgy hogy közben a hős még fejlődik is...zseniális karakter

Thorkell emlékeztetett mikor ficsurként versengtünk, küzdöttünk minden. :)

amint képbe került imádtam, kicsit zakkant, gyerekes de erősen kötődik az elveihez a hitéhez.

ÁÁÁ, muszáj lesz újra néznem...

Askeladd,Thorfinn,Thorkell,Ylva,

Bjorn,Willibald- Az ő személyiségük fogott meg a legjobban. Egyik sem esetlen, mindegyikük erős a maga módján és a plusz az,hogy a tetteik ellenére van egy olyan oldaluk,ami egyszerűen megkedvelteti magát az emberrel.

Legtöbb karaktert tudtam szeretni a maga módján, mint Björnt, és a testvéreket (a bajszos + a dagi, sajnos a nevek nincsenek meg, de engem nagyon megtört, amikor az egyikük elvesztette az emlékeit... finom kis szál, tetszett).

Nekem az izlandiak közül senki sem. Thorfinn amúgy jó karakter, csak egyszerűen nem tudom szeretni, Thors nekem tipikusan a legellenszenvesebb karakter, ez a "megtestesült jó" nekem sohasem tetszett. Főleg egy ilyen közegben, ahol Thorkell kiválóan megtestesíti a gondolkodásmódot, nekem oda Thors túl patyolat. De ez személyes, a való világban egy nagyon becsülendő ember lehetne, de nekem nem kedvencem. Illetve ott van még az "öreg tengerész", akit a létjogosultsága miatt nem tudok szeretni. Kevés mélysége van, egyértelmű, hogy mi a szerepe a történetben. Azért szívszorító volt, amikor minden hajón őt kereste, igazán átérezhető ő is egyébként.

Szóval persze, megyek az árral és Askeladd fan vagyok én is... Nem tudok elnézést kérni. Egyszerűen számomra zseniális karakter. Mármint a megírása talán messze a legmélyebb, az ő kémiája a többi karakterrel igazán élethűre sikerült (ahogy mindenkivel megtudja találni a közös hangot és hogy leghűbb társa, még Björn sem érezte barátjának, pedig szerette volna, szerintem nagyon jól árnyalja a személyét és működésének mikéntjét).

Maga a személyisége meg személyes zsánerem, imádom az ilyen kis köcsög karaktereket egyszerűen, engem teljesen magáévá tett a "bája".

Habár nem feltétlenül értek egyet a karakterének felhasználásával, persze várható volt, hogy nem lesz végig velünk, de én nagyrészt miatta daráltam le az első évadot. Meg bennem vannak ilyen kérdések, hogyha ő amúgy annyira utálja a dánokat, meg annyira walesi, akkor mit keresett a tengeren?

Mármint ha végig ez vezérelte, hogy megtalálja a királyt, vagyhogy az anyja "becsületét", és az ő örökségét védje, akkor szerintem teljesen más úton-módon kellett volna munkálkodnia, az hogy ebbe a herceges csetepatéba belekeveredett a véletlen műve volt, és életének derekán ezen kívül nem igen remélhette, hogy bármit is a fentiek közül el fog érni. Szóval ez így nekem kicsit hiányos, a lezárását pedig még emésztgetem. (most értem az évad végére). De végülis egy szép íve volt, hogy az anyját érő inzultáció miatt lett belőle végső soron harcos (és gyilkos), majd az ő becsületéért küzdve végeztek vele. És belegondolva teljesen logikus és jó stratégiai lépés volt, amit csinált, kérdés, hogy az ő kilépése a játékból valóban olyan eredményeket hoz majd, mint amit ő várt, és nem jelent nagyobb veszteséget a halála. Mert a Thorkell-Canute-Askeladd trióból ő felelt a stratégiáért.

De kitudja, Canute nekem egyre inkább szimpibb karakter, annak ellenére, hogy sokszor nem értem a fejlődését.

Kíváncsi vagyok a folytatásra, addig meggyászolom Brittannia jogos királyát..