Miért van az, hogy olyan sokan nem szeretik az animéket?

Szerintem jól össze lett foglalva, hogy mi lehet a fő ok erre, de én még azt is hozzátenném, hogy amikor régebben az RTL Klub adott animéket, azok rendre nagy felháborodást okoztak. A Dragon Ball Z és később az InuYasha is nagy port kavart, amiért a csatorna gyerekmesékként akarta őket beállítani, holott egyáltalán nem azok voltak. Jöttek a bejelentések, hogy vegyék már le a képernyőről, jött a sok pszichológusi okoskodás, hogy ártalmas a gyerekekre, aztán pedig a sorozatok beszüntetése.

Sokan, akik amúgy egyáltalán nem ismerték az animéket, ilyen hírek és pletykák útján hallottak róluk először. Vagyis rögtön az első dolog, amit megtudtak róluk, hogy (állítólag) ártalmasak a gyerekekre. Lényegében az animék úgy kerültek be a köztudatba, hogy "gyerekeknek nem való gyerekmesék".

Amúgy én sem vagyok anime rajongó, a rajzfilmeket kedvelem általánosságban. Az itthon leadott animék közül láttam többet, több tényleg tetszett, de igazából engem is sokszor zavartak a furcsaságok, a sok perverzkedés, illetlen poénok, az erőltetett fanservice, ilyesmik. Bevallom, hogy nyugati rajzfilmeken nőttem fel, és elismerem, hogy Japánban tényleg más normák vannak, más a véleményük arról, hogy mit szabad képernyőre vinni. De nem tehetek róla, az ilyenek így is zavartak néha.

Na azért ne tegyük már kötelezővé az anime nézést! Én szeretem az animéket (bár mostanában inkább főleg mangákat olvasok), azonban nem zaklathatjuk azokat a barátokat, akiket esetleg nem érdekel ez a téma. Így nem csoda ha megutálják a dolgot és mindig leszólják vagy gyerekesnek ítélik az animéket.

Az is probléma lehet hogy az animés társaság összetartó és azokat akik nem tartoznak közéjük akár észrevétlenül is kirekeszthetik.

A problémát ott látom, hogy sokan akik elkezdenek animét nézni, azok teljesen benne ragadnak ebben a szubkultúrában.

Rengeteg időt töltenek ezek vizslatásával, ahelyett, hogy mondjuk filmtörténeti klasszikusokat néznének, ha már a tv előtt ülnek.

Lehet dobálózni azzal, hogy nagyon tartalmasak és érdekesek, de azt ne állítsuk, hogy többet lehetne ezekből a "mesékből" tanulni, mint száz év remekműveiből.

Mindezek mellett, nem szeretem az ész nélküli fanatizmust, bármiről is legyen szó, márpedig rengetegen fanatikussá válnak, és ha bárki egy rossz szót szól az animékről, nyomdafestéket nem tűrő módon elkezdenek mocskolódni.

Én nem nézek animéket, és a korosztályom túlnyomó része sem, valószínűleg ez sem véletlen. És hiába irkálja nekem a Halálos iramban célközönsége, hogy mennyire tartalmas ez a műfaj, nem fogom nekik elhinni.

Persze nem zárkózom el én sem teljesen, néhány anime filmet már láttam, és fogok is, de mivel sem a rajzfilmekért, sem az animációs filmekért nem rajongok, ezért ez a műfaj se lesz a kedvencem.