Mit tegyek? Többi lent.

Menekülj, amíg teheted. Nem gúnyolódom, nem viccelek. Ha egy 26 éves embernél ilyen kérdés felmerül, ott olyan súlyos irányítási-elnyomási tényezők vannak a háttérben, amiket túl késő kezelni. És sajnos a legtöbb esetben az érintettek nem is látják, hogy mekkora a baj, mert nincs viszonyítási alapjuk. Én 19 évesen már inkább fizettem a méregdrága albérletet, mint hogy egy percig is otthon maradjak a szüleim vezénylete és irányítása alatt. Szerettem őket, most már újra jóban vagyunk, de akkoriban olyan szinten akarták eldönteni az egész életemet, amit nem tűrhettem tovább. Az idő engem igazolt.

A játékok témájában: a barátnőm nagyon nagy szegénységben nőtt fel, minden vágya egy Barbie baba volt, de persze nem kaphatott, csak valami gagyi utánzatot. Most már jól keres, eBayen felkutatta megvette a régi Barbie babákat, amiket ő csak a tévéreklámokból vagy a kirakatokból ismert. Nem játszik velük, a legtöbbet ki sem bontja, csak boldog, hogy végre megvannak. Senkinek semmi joga ítélkezni felette. Ami boldoggá tesz, az jó dolog, és kész. Annyi nyomorúság van a felnőtt világban, hogy minden lehetőséget meg kell ragadni.