FIGYELEM SZAVAZÁS! Rock vs. Pop vs. Techno vs. Rap vs. Mulatós vs. Reggae vs. Disco vs. Akármi más?

Hangulatfüggő és korfüggő. Komolyan, sok "hoppá" élményem volt már, amiért egyszer megfogadtam, hogy egyetlen zenére sem mondom azonnal látatlanban, hogy "ez szar", és minden zenét megpróbálok legalább egyszer végighallgatni és átérezni, megérteni.

Először csak pop-rockot hallgattam (pl. Roxette), aztán pop (A-ha), aztán gimiben DJ-ztünk, jöttek a techno bulik (Scooter), meg a dance (DJ Bobo). Egy srác hozott egy Egészséges fejbőr (punk-rock) számot, hogy adjam le. Azt hittem, utálni fogom, de tök jó volt. A következő bulin hardcore techno-t kértek... Később hallottam az Aerosmith vs. Run DMC Rock-Rap egyvelegét és megőrültem érte, aztán jött a Ladánybene (reggae) és arra ráztam a fejem. Aztán jött a rocker haverom és mutatott System of a Down-t meg Limp Bizkitet, és az is tetszett. Akkor véletlenségből rátaláltam a Café del Mar-ra és az ambient/downtempo zenékre, valamint Chicane-re és az epic trance-re, ezeket a mai napig imádom... Valamikor közben rongyosra hallgattam anyámék eredeti István a Király lemezét (rock), meg Erkel: Hunyadi László operájából a Meghalt a cselszövő kezdetű férfikórusos részét (klasszikus). Most épp Avicii (house) megy a rádióban, azt is szeretem. Tulajdonképpen a felsoroltakból csak a mulatós az, amit eddig sose vett be igazán a gyomrom.

Én nemrég voltam rock koncerten a Crazy Mama-ban (hard rock) a haverom meghívására, majd a következő héten a Morrison's Ligetben (club) táncoltam a retro teremben (dance-funky-rock&roll). Régebben voltam Jean-Michel-Jarre (electronic) és Queen (rock) lézershown-n a planetáriumban, meg céges rendezvényen a Csík zenekar (népzene) adta elő Quimby-től a "Most múlik pontosan"-t (alternatív pop).

A szavazás kifejezés nekem nem igazán fekszik, én szeretek élményeket, hangulatokat megtapasztalni, a zene ritmusát, dallamát (már amelyiknek ami van) élvezni, a zenét "megérteni", amire ahogyan lehet, táncolni. Amelyik zenét meg tudom érteni, el tudom fogadni, azt meg tudom szeretni.

Egy ideig követtem a "diszkósok" vs. "rockerek" két egymással szemben álló dolog trendet, aztán rájöttem, hogy qvra semmi értelme ennek a kamu ellenségeskedésnek, mert egyrészt a zene az zene mindenkinek, a hangulatáért hallgatjuk, hogy jól érezzük magunkat, másrészt egyre inkább definiálhatatlan zenei keveredések születnek, a határok elmosódnak, innentől inkább a zene célja lesz a fontos, nem a stílusa.

Nyugis zene kell, vagy pörgős, vagy tombolós, vagy vicces...

Ez a véleményem.