Melyik a helytállóbb szerintetek, a populáris zene jogos és értékelendő egyeduralma, vagy a háttértörekvések innovációja ami tévutakba torkol?

Csak megfigyeltem egy két fontos támpontot, amivel a populáris zenei multikultit, mint egyfajta jó színben feltűnő totalitást el is lehet pozitívként fogadni (ami az egyszerűség és közvetíthetőség jegyében fogan), illetve, hogy a könnyűzene popularitásról leszorult alkotói egyre inkább darabosodnak, egyre merészebb és sokszor fülsértőbb, frusztrálóbb elemeket alkalmaznak.

2 Fő és igen sarkos példám van:

1. Nicki Minaj - Anaconda (Mégis mi ez, amit hallgatunk? A popularitás pénzvezérlésű popularitás tükröt tart elénk, vagy egyfajta példát, ami megfelel annak, ami önmaga. Megfelelő a prostikultuszhoz, ahol a pénz vezérli a művészetet. Ez a fajta szembenézés és akár azonosulás vezethet-e egyfajta felismerésre, konklúzióra, vagy megértéshez, aminek jegyében továbblépés, vagy változás indul meg, vagy már meg is indult? Vagy lehet, hogy pusztán a botrány képbedörgölése, mint megváltoztathatatlan princípium történt meg és ehhez az alkotó személye, mint tudjuk csak álca, vagy csomagolás, amiben a terméket el lehet adni?)

2. Arca (Zenész és producer) jelenléte - Zenének példa legyen mondjuk a Xen album, vagy Björk albuma a Vulnicura, amiben segédkezett. (Az amitől félünk és undorodunk az jelen meg. Egy gumiember képe, ami reprodukálható, hajlítható, értelmetlen szenved. Zenében töredékes, az egymásra épülő komplex hatások és frusztráló átfedések bizonytalansága és jelenleg még (populáris zenei) kiaknázatlansága reprezentálja azt a kisiklást, ami révén a felfedezettség talán meg se valósul, szembe megy a közízlés jelenlegi ideáival és egy fordított tükröt tart elénk, ami nem feltétlen jobb végkimenetelű, mint alapvetően a popkultúra felmutatott képei, de marad-e más optimizmusra oka valakinek a zeneiparban, mint a tömegkultúrát irányítóéi, azzal azonosulóié? Lehetséges, hogy a fájdalom expresszivitása, komolyság megtartása a cukormáz alá kerülésből nem hogy fel nem emelkedik, hanem legmélyebb gödreit mutatja meg, ahová már az általános közízlés se szeret lemerészkedni, nem csak a populáris?)

Kérlek a példákon át, vagy hozott példákkal tudtok segíteni az elmélyülésben? Ellenpéldákat tudok-e mondani? Esetleg olyasmit ami elkerülte a figyelmemet?