Mi a különbség a Soul, Rhytm and blues, blues, jazz között?

Kedves kérdező, igencsak összetett témára kérdeztél rá... egyszerűbb volna a wikipedia megfelelő cikkeit elolvasnod, meg persze minél több forrásból tájékozódnod ez ügyben, mivel a wiki-n is vannak viták, vitatható kijelentések, és bizonytalanságok, meg tévedések. Bár a wiki gyakran jó irányadó mint indformációs felület.

Mivel igen összetett e téma, csak vázlatosan és hiányosan térek ki rá, ami fejből eszembe jut, plusz zenei élményeimből.

Kezdjük a félreérthető vonatkozásokkal. A rhythm&blues mind korszakonként, mint földrészenként eltérő jellegű volt, némelyik esetben meglehetősen eltérő. Tehát sajnos manager-i és szakírói hagyományok okán félreérthetővé vált e fogalom. Erről is csak röviden: voltak időszakok, amikor afrikai származásúak művelték, némi soul beütéssel, de fehér angolszászok által elment a rock ritmusok és a blues irányába idővel, ezáltal olyanná vált, mint az úgynevezett "electric blues" stílusnak a pattogós, egyszerű, rock-os, gyors tempós stílusa, példa rá John Mayall egyes korszakainak egyes felvételei, pl a 80_as évekből.

tényleg csak kiragadok most pár momentumot, olvasgass erről neten. Annyit erről még röviden, hogy szemezgessek, hogy lett ismét a feketék által egy 90-es évekbeli ága, melyet a rövidítéseként kezdtek emlegetni, magyarosan ez "ár en bí" (R & B), persze nehéz vissza adni magyar fonetikával a különféle angol akcentusok kiejtését. Ez, már valami teljesen más volt, mint az említett korszakból a blues alapú Mayall zene... Ez visszatérést jelentett a soul alapokhoz.

Soul: fejből úgy írnám körül, zenei élményeimre visszagondolva (aztán a wikipedia lehet, hogy némileg máshogyan közelíti meg, de a lényeg ugyanaz, és most nem fogom ki wikizni), a soul afro-amerikaiak által indított stílus, a gospelből, és a spirituálékből ered, én fejben ezekből tudnám összerakni.

Persze, tudod, az az egyik gond a stílusdefiníciókkal, hogy az eredetükkel célszerű definiálni, tehát más, korábban keletkezett stílusokkal, csak ugye felmerül ilyenkor a kérdés, ismered-e azon stílusokat... Szóval nehéz ügy körülírni, kifejezni, adott stílus mit takar, mert feltételezi a beszélő,hogy a hivatkozásokat ismeri a kérdező...

Szóval a kérdése: meddig kell visszamenni a dfefinícióban? Ádám-Éváig?

Nem gúnyból mondom, hanem az érzékeltetés kedvéért... Tehát ezt igazából interaktív módon lehetne átbeszélni... ezért is szeretem jobban az élő beszéd, élő kommunikációt, főleg magyarázatoknál, tanítás során.

De hát ez más közeg, virtuális és írott, ez van, most ezt kell szeretnünk...

Szóval soul... gospel és spirituálék az eredete, elsősorban... Ha érdekel, írhatok a gospelről és a spirituálékról, bár nem vagyok zenei szakíró, szóval felületesen tudnám ezeket is definiálni. Én inkább érzem a zenét, kevésbé vesztem el a definiálás részleteiben...

A soul egy érzelmes, énekelt stílus, tele van vibráto-val és díszítésekkel -ének technikai szempontból-, talán a balkáni % arab / török népzenékre ha gondolsz, az énekeltekre, talán az felidéz benned ilyesmit, bár részben más az afro-amerikaiak soul-ja; ők Közép-Nyugat-Afrikából érdekeztek anno rabszolgaként, Amerikába.

BLUES:

Ez egy viszonylag behatárolt zenei stílus, egyesek műfajnak tartják, de én a szák zenei határai miatt, valamint erős népzenei eredete és töltete miatt inkább csak stílusnak, mondhatni: népzene, melyet az könnyűzene 50-es évekbeli megjelenésével a könnyűzene újabb és újabb stílusaival elkezdtek ötvözni, mikor, ki épp melyikkel. De alapja népzenei, afro-amerikai szintén.

A blues gyakran 3/4-es ütemmutatójú, olykor 4/4-es, eredetileg lassú és középtempós formái léteztek inkább.

Jellegzetes 3 akkordos akkordmenetét (hangközök: felfelé kvart, vissza kvart, a kezdő hangnemből felfelé kvint, vissza nagy szekunddal, és ismét a kezdő akkord, majd felfelé kvinttel zár), valamint sajátos hangsorát több, későbbi műfaj felvette, pl a country műfaj stílusai szinte egy az egyben, de a boogie szintén.

Hangsora NY-Afrikai eredetű, ahonnan érkeztek a feketék Amerikába, de ha meghallgatsz Ny-afrikai dallamokat, feltűnően más a máig hagyományozott dallamszövési jelleg.

JAZZ:

Gondolom a soul miatt kérdezted. A blues-zal csak annyi közös, hogy ezt is afro-amerikaiak találták fel.

A soul-nak több köze van a jazz-hez, mint a blues-nak. A soul mondhatni idővel a jazz-ből is táplálkozott, érződik is a hangzásán.

Egyébként az is marha nehéz írni zenei stílusokról tömören és kellően szemléletesen, mert írásban nem lehetséges se dúdolni, se ritmikát másodpercek alatt lekopogni, se hasonló gesztusokra nincs mód...

A jazz kapcsán szerinte a magyar wiki cikk elég pontos, kifejező, átfogó képet ad, mellesleg én se tudok elméletben sokkal többet erről, inkább a gyakorlatban ami rám ragadt.

De ha már érdeklődtél itt ,fejből nagyon vázlatosan a fejlődésmenete:

Alapvetően két részre oszlik a JAZZ műfaj:

- tradicionális (korai),

- modern (kései).

A trad még tánczenei volt, a későbbi, tehát a morden jazz műfaj már a komolyzene irányába hajlik, utóbbi a bebop-pal kezdődött az 50-es években.

A trad előzményeiről:

nézőpont kérdése, hogy a ragtime stílust már jazz- nek vesszük-e, vagy nem soroljuk ide.

A művészet nem egzakt tudomány, ezért sokszor attól függ, hogyan értelmezzük...

A jazz közvetlen előzménye tehát a ragtime volt, Scott Joplin talán a leghíresebb komponistája ennek, máig örökzöldek a slágerei.

Nem kifejezetten tánc jellegűnek érzem a ragtime-t, de nem vagyok szakember a zenében, talán egy értőbb pontosabban körülírja. Én csak a lényeget mutatom be neked itt.

A ragtime, ahogy annak előzményéből is kiderül -hiszen katona zenekarok, valamint ...huh most nem keresek rá, valami süti tánc volt még az előzménye, van is egy híres komolyzenei darab, várj csak ,vagy Debussy-től, vagy pedig Csajkovszkíj Diótöröjéből, asszem utóbbiból-, szóval, a ragtime kissé katonás ritmusú, de játékosan.

Ennek átalakulásával jött létre az első tényleges jazz stílus, a dixieland, más néven hot jazz, New Orlean-ban, ha jól emlékszem. és ez vándorolt át északabbi területekre, és alakult át, szóval volt idővel többféle hangzása a dixie-nek.

Ez már tánczene volt, de tudni kell, hogy hangszeresen virtuóz.

akárcsak az ezt időrendben követő, talán még szenvedélyesebb, de gyakran kisebb létszámú zenekart igénylő, a 30-as években induló swing stílus, mely utóbbi jellegzetessége a gyakori szinkópázás, valamint gyakran a klarinét mint szólista előtérbe kerülése, bár többféle hangszer szólózása is jellemző volt (A dixie is gyakran előtérbe tolta a klarinétot, többek között).

Fontos itt megjegyezni, hogy a swing-el egyidejűleg jelent meg a big band stílus, ez eleve utal a hangszerelésére: egyfajta nagyzenekar, vonós zenekar adta elő, és inkább megkomponált volt, ellenben a swing gyakran és nagyrészt improvizatív jellegével. A swing tehát inkább combó volt, tehát kis zenekari.

A big band egyik fontos lépcsőfoka az ún. broadway stílus, a hasonló nevű színházról kapta nevét, melynek előadásai, show-jai során kialakult e stílus; az amerikai filmgyártás korai évtizedeiben a talán leggyakoribb filmzenei stílus volt, ahogy visszaemlékszem filmélményeimre...

A swing igazán a 40-ews évekre lett népszerű amúgy, és a világháborút követően a jazz-t "kezdte megfertőzni" a komolyzene, az utóbbiban járatos zenészek egyre nyitni kezdtek a swing-re és a big band stílusokra. Ez nőtte ki magát a bebop stílussá, mely a már a modern jazz műfajba tartozik, annak első stílusának tekinthető.

Mára ennyi, a többinek olvass utána. ;) Azóta ötvözet, ötvözet hátán, de előbb a még "komolyzeneibb" cool jazz, majd a spoul-os hard bop, aztán lain jazz, stb, majd jazz rock azaz fúziós zene, stb stb....

Bocs a pontatlanságokért... Írásom csak átfogó és hozzávetőleges jellegű akart lenni, Pontos részletekért tehát olvass utána. ;)