Vannak még emberek akik szeretik a Nirvanat? Ti szeretitek?

Igen.

Igen.

Vannak Nirvana rajongók, én is az vagyok.

Nem tudom miféle butaságot képviseltek.

Nem a banda tehet arrol, hogy az emberek azt gondoljak, drogozni, vagy depressziosnak lenni meno dolog. Kezeljuk helyen a dolgokat, mert ok nem akartak ezt kepviselni.

Kurt Cobain depresszios volt? Igen. A depresszio egy betegseg. Gondolom, a megfazott embert sem hibaztatod, ha tusszog. Az, hogy a gyerekek ezutan - allitasod szerint - ugy neztek erre a betegsegre, mint valami vagany dologra, amit maguknak akarnak es ezzel cimkezhetik is sajat magukat, az nem Kurt Cobain sara. Mindemellett, tinikrol beszelunk, akik tudod milyenek. Majd kinovik idovel.

A drogozast Kurt titkolta, nem akarta, hogy kideruljon es nem is villogott ezzel a banda, nem akartak ezt "kepviselni", szoval ez maximuk a media es a buta, megvezetheto emberek hibaja.

Ahogy lathatod, foleg Kurt Cobainrol irtam, hiszen o volt drogos es depresszios. Igaz, o volt a frontember, de nem o volt maga a Nirvana. Amit o kepviselt, nem feltetlenul kepviselte az egesz banda.

Mit kepviseltek valojaban? Kialltak a melegek jogai mellett, ahogy a feketek es mas kikozositett rasszok mellett is. Kialltak a nokert, zenejukben, interjukban gyakori tema volt a szexizmus es a feminizmus.

Es igaz, a media felkapta oket, de ok probaltak ebbol kihatralni.

#7

"Azt, hogy állati menő dolog utálni mindenkit meg depressziósnak lenni és drofozni."

Ők ezt az üzenetet sose közvetítették. Senki nem hiszi azt, hogy menő depressziósnak lenni, és szándékosan nem is nagyon lehetséges annak lenni. Az olyan zenekarok, mint a Nirvana ha valami hatást kiváltottak a közönségből ilyen téren, az az volt, hogy tudtak velük azonosulni. Steven Wilson progrock zenész mondta egyszer azt, hogy azért szereti a depressziós, negatív témájú zenét, mert szerintem azt az üzenetet közvetíti azoknak, akiknek komoly problémákkal kell küzdeniük a mindennapjaikban, hogy nincsenek egyedül. A drogozásról meg Kurt személyesen mondta a többször is, hogy igen, előjön nála mint téma, nem, nem támogatja, mert ő maga is egy problémának is látja. Most akkor ennyi erővel azt is lehetne mondani, hogy Ozzy, meg a Rolling Stones népszerűsítette a kokaint, a Beatles, a Pink Floyd, a Zeppelin meg a hallucinogén szereket. És amúgy az a vicces, hogy az ő nyomvonalukat közvetlenül követő indie rock, meg alternatív zenekarok általában sokkal "tisztább" magánéletet élnek, mint az őket megelőző zenekarok közül rengeteg, akik közül párat fel is soroltam ugye...

"Arról meg ne is beszéljünk, hogy zenélni se tudtak, és a koncertjeiken mindent összetörtek a színpadon. Ők indították el azt a könnyűzenei foslavinát, aminek Justin Biebert meg a hasonló tehetségtelen drogosokat köszönhetjük."

El vagy tájolva zenetörténetileg, ha az ő nyakukba akarod varrni azt a trendet, ami bőven létezett előttük és punkzenének hívták. Ha valakinek ez a felelőssége, az inkább a New York Dolls. Vagy még a punk előtt Captain Beefhearté. Hangszerrongálósdiról is elhíresült már egy név bőven előttük, őt úgy hívták, hogy Jimi Hendrix, remélem remélik a neve... De nem lehetsz nagyon elkötelezett a művészeti ág iránt, ha ilyenekkel dobálózol, hogy foslavina, meg tehetségtelenség. Művészetben az ilyen dolgok durván szubjektívek, persze, lehet ellenezni több évtizednyi természetes zene fejlődést, de az a "ha a kacsa nem tud úszni..." szituáció. De azért menjünk bele az objektív részébe a dolognak, ha már itt tartunk: mitől tehetségtelenek? Mert egyszerűbb zenét játszottak az akkori heavy metal zenekaroknál? Ember, a zene egyszerűnek indult, kezdődött törzsi dobolással, meg kántálással, az ókorban húros hangszerjátékra való verselés volt többnyire a zene és az irodalom összefonódása, népzene, mint olyan máig van, és máig nem a technikai komplexitásról hírhedt, hanem arról, hogy emberek szórakoznak, és élvezik a muzsikát. Ha szerinted az egyszerűség hiba, akkor a zene, mint olyan, nem neked való, mert mindigis szerves része volt neki. Vagy netán a vadsággal, komolytalansággal, alázat hiányával van gondod? Az esetben gratulálok, beállhatsz azok közé, akik bőven a Nirvana előtt ezt mondták az első rockzenekarokra, a jazz zenére, meg a hipertehetséges szimfonikus zeneszerzők elvontabb kísérletezgetéseire (atonális zene, mikrotonális zene, stb).

"Miattuk csökkent az igényes zenekarok népszerűsége"

Ez nettó baromság. Avagy durván természetfeletti képességeket láthatsz a Nirvana tagjaiba, ha szerinted képesek voltak más zene iránt lelkesedő emberekből kiszipolyozni a lelkesedést és magukhoz csábítani őket. Amire te gondolsz, az az, hogy ők kerültek reflektorfénybe, mert a média már akkor is szenzációhajhász volt, és ezt a helyzetet ők amúgy nagyon utálták. Ne alapozd a médiára a zenei véleményedet! ;)

Meg ha már megint az igényes dumánál tartunk... Ennyi erővel azt is mondhatnánk, hogy a korai jazz, blues, meg rockzenekarok miatt csökkent a szimfonikus zene népszerűsége, és ezzel repül is a kukába a heavy metal zenekarok validitása. Ez konkrétan a te gondolatmeneted egy másik korszakra applikálva, talán átlátod így, hogy mi a gond vele.

"Semmi bajom azokkal, akik szeretik, de azért kezeljük helyén a dolgokat"

Szerintem elég sok zenetörténelmi tévedésedre rávilágítottam fentebb, hogy a te szádból viccesen hangozzon a "kezeljük helyén a dolgokat" duma, de még egy dolgot hozzátennék: a Nirvana zenei hatása tagadhatatlan, kb. minden műfajból van rengeteg utánuk jövő előadó, aki őket inspirációnak jelöli meg, náluk rengeteg jóval komplexebb zenéjű előadó. Ha te ezek után képes vagy semmibe venni a hagyatékukat, akkor, mint arra már korábban utaltam, nem lehet benned túl sok megbecsülés a zene, mint műnem iránt.