Flamenco stílusó gitározáshoz milyen gitárt ajánlotok?

150 ezerért azért már korrekt választék van. Ugye neked mindenképp nylon húros gitár kell, az tuti.

Alapvetően flamencora flamenco gitárt mondanék, amik másféle fákból készülnek, másféle beállításokkal, mint egy klasszikus (pl hát és oldalnál rózsafafélék helyett ciprusfélék, a húrok jóval alacsonyabban fekszenek stb). Viszont Estas Tonne klasszikus gitárokat használ, mégpedig Manuel Rodriguez-t. Lehet kapni Magyarországon is, de nem túl elterjedt. Illetve tipikusan bőven drágábbak, mint az általad megszabott keret. Egy flamenco modellt mondjuk pont látok 150ezer alatt:

[link]

Amúgy Magyarországon értelmes, elérhető áron két gyártó nylonos gitárjait ajánlom: Francisco Bros és Camps. Mindkettőt Spanyolországban, kisebb manufaktúrákban gyártják.

Francisco Bros:

[link]

A Mira és az Aida is megcsíphető akciósan.

Camps:

[link]

illetve

[link]

Ne ijedj meg a "tanuló gitár" megnevezéstől. Valóban azok, mint ahogy több százezer forintig egy klasszikus/flamenco sem tekinthető koncertgitárnak, de ez egy ilyen buli. Ettől még nagyon jól szólnak - véleményem szerint sokkal jobban, mint a hasonló árkategóriás tömeggyárgott gitárok.

@5: Van, nem is kicsi. A 120-150 ezres kategória gitárjainak általában sokkal gazdagabb, élettel telibb a hangja. Igencsak van különbség, ha az ember egymás után kézbeveszi őket.

Viszont van egy fontos dolog, amiben a klasszikus/flamenco gitár nagyon más, mint az elektromos, vagy akár a fémhúros akudztikus. Főleg, ha manufaktúratermék. Mégpedig az, hogy minden egyes gitár más. Néha nem is kicsit. Lehet ugyanaz a gyártó, ugyanaz a széria, ugyanaz a modell, de két különböző példány - és más lesz a hangjuk. Szóval esély van arra, hogy 100 alatt is kifogjunk egy kiemelkedően jót, de muszáj végjárnunk az üzleteket. Ezt klasszikus gitár vásárlása előtt amúgy is meg kell ejteni, ez nem egy netről rendelős dolog.

Tudsz már gitározni, legalább valamennyire? Ha igen, sima ügy, ha nem, egyrészt kérd meg az eladókat, hogy játszanak neked, másrészt tanulj meg kettő darab, vagy akár csak egyetlen egy akkordot (szívesen segítek), fogd kézbe a kiszemelt gitárokat és pengesd végig őket azzal az 1-2 akkorddal. Azt így is érezni fogod, milyen érzés kézbe fogni őket, és már egy közelebbi kapcsolatod lesz velük, könnyebb lesz döntened.

100 alatt kissé más a helyzet.

Amit maximálisan tudok ajánlani onnan, az a Cara Bogner csúcsmodellje:

[link]

Engelmann fenyő fedlap: félúton a vörös cédrus meg a sitka fenyő között. A sitkánál gazdagabb, vastagabb hangzást ad, de a cédrusnál fókuszáltabbat. A legjobb középút szerintem.

Ébenfa hát: tipikusan jó hangerőt kölcsönöz a hangszernek

Valódi csont nyereg: jobb a rezgések átvitele a húrok és a fedlap között

Papíron 100 alatt ennél jobb gitárt nem kapsz. Ismétlem: papíron. De mivel a gitár nem papírról szól, azért próbáld végig a többi gitárt ks, ami szóba jöhet. Pl:

[link]

vagy [link]

vagy akár

[link]

Igen, az elég erős haladó szint. Eddig milyen gitáron játszottál?

A húr igencsak erősen egyéni ízlés kérdése. Nem, hogy a márka, de az anyaga is és keménysége. Hagyományos nylon, vagy karbon, vagy nylgut - mindegyik más. High tension, vagy normál, vagy valami más? Stílus és egyénfüggő. Neked majd kitapasztalnod, hogy melyik tetszik. A D'Addario tapasztalataim alapján feltétlen jó, ha elektromos, vagy fémhúros akusztikusról van szó - ezekre már mást nem is használok, pedig próbáltam jópár félét. De klasszikusnál inkább Hannabach, Pyramid, Savarez. Szerintem. De ahogy írt, egyéni ízlés kérdése. Jobb esetben úgyis még sok-sok évig fogsz játszani, lesz időd, hogy végigpróbálj mindenféle húrt.

Kis olvasnivaló a témában:

[link]

Ja igen. A gitárhúr döbbenetesen meghatározza a gitár hangját. Ha két kellően eltérő karakterű húrkészlettel kipróbáljuk ugyanazt a gitárt, olyan, mintha nem is ugyanaz lenne.

Nekem egy Francisco Bros gitárom van klasszikusból, illetve egy Valencia. Az utóbbi időben egy kicsit hanyagoltam őket, kissé az elektromos vonalat vettem elő, de klasszikus gitáron zenéltem a legtöbbet az évek alatt. Camps gitárokhoz is volt szerencsém. Illetve sok másmilyenhez. Sokkal többet nem tudok elmondani, mint amit eddig tettem. Nem véletlenül ajánlom ezeket a márkákat, sokkal jobban meggyőznek, mint bámely tömeggyártott akár spanyol, akár bámilyen más klasszikus, mint pl Raimundo, Alhambra, Ramirez, vagy akár Manual Rodriguez ebben az árkategóriában, vagy Ortega, Yamaha, Höfner stb stb...

Az ebben az árkategóriában az fontos kitétel.

Illetve csak megismételni tudom: ezeknél a manufaktúragitároknál mindegyik darab más. Az, hogy nekem tetszett x márka y modelljéből 3 darab, nem jelenti azt, hogy egy negyedik is ugyanúgy bejönne. Szóval ne higgy nekem, meg a tapasztalataimnak, a saját fülednek higgy ;)