Amennyiben még nem vagy 16 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ki hogyan élte meg élete első szakítását, és mi segített annak átvészelésében?
Minden téren elsők voltunk egymásnak, elég sokáig is tartott.
Úgy tűnik ő sokat nem szenved, hisz már mással vígasztalódik, feltételezem ez volt az egyik fő oka is a szakításnak 🤷♂️
Ki hogyan élte meg és hogy vészelte át?
Egész nap próbálom lekötni magam valamivel, kockulás, zenehallgatás, sorozatok, de nem tudok sokáig arra fókuszálni és a depresszió bekerít.
Nincs senkim akivel ezt megbeszélhetném, barátok/haverok sem igazán, szóval sajnos ez nem opció. (Ahogy a család sem, bár biztos látnak rajtam valamit)
válasza:
válasza:#2 Az jó, én pedig szakítás óta rájöttem, hogy mégjobban odáig vagyok érte mint azt korábban hittem 😅
Gondolom akkor még szerelmes voltál, azért hiányoltad, mára pedig szimplán csak elmúlt az érzés.
Persze így, hogy tudom hogy mellettem bele tudott valakibe szeretni, ergo engem mégsem szerethetett annyira mint azt mutatta, már inkább csak a düh van bennem és már nem is szeretnék tőle semmit, csak mégis olyan irányíthatatlanul fura az egész és szenvedésnek élem meg.
Naplót kezdtem el vezetni, mivel ha már nem tudom kivel megbeszélni, legalább írjam ki magamból a dolgokat, de az sem segített igazán. Mindenről ő jut eszembe, vagy az ahogy enyeleg éppen az új sráccal.
Oszinten, nagyon szomoru voltam, csak a kovetkezo kapcsolat segitett, akkor tudtam tovabb lepni az elozon, viszont ez nem jo taktika,
inkabb gondolj arra, hogy nem all meg a vilag, es foglalkozz magaddal cserebe tobbet, koncentralj a sajat dolgaidra, foglalkozz a jovoddel, esetleg ha maganyos vagy vegyel egy kutyat nem vicc az segithet!
válasza:Ugyan már a. Szakítás mindenkinek nehéz! Majd az idő begyogyitja! Erre nincs gyógyszer amit beveszel, amúgy meg mindenkinek túl kell esni a szakitason, bőgd ki magad, depizz, utána alljal fel, az élet megy tovább, sodor az ár! Bulizgassál, menjel fittness terembe vagy emberek köze ahol azért van eg y kis esel y ismerkedni , kockulastol meg zenehallgatastol meg rosszabb lesz!
Amúgy talált nalad jobb pasit/csajt. Van ilyen. Senki sem tokeletes! De te is simán találhatsz nála jobbat! Mindenkinél van jobb! Vagy otthon kockulgatsz meg depizz el meg egy két evig! Nem kell ezt megbezselned senkivel! Lezarod és epmesz szépen pl bulizni. Meg a buszon is lehet ismerkedni bár már 10 éve nem ultem buszon szóval nem tudom ezeken a mai buszokon lehet e de biztos.. ;) na szóval ne depizzel!
Higgyétek el, nem önszántamból depizek. Kicsit meg is vagyok illetődve, hisz pár hónappal ezelőtt örlődtem magamban és azon gondolkoztam, hogy a szakítás lehet jobb lenne mindkettőnknek, csak épp nem tudtam meglépni. Egyre jobban erősödött fel bennem az, hogy nem vagyunk egymáshoz illőek, két tökéletes ellentét voltunk. Lehet hogy tényleg így lesz a legjobb, viszont ettől függetlenül ugyanúgy rossz az egész. Az meg hogy addig várt az egésszel, és megerőszakolta a szakítást hitegetéssel/szünetkéréssel, majd összejött valakivel az meg csak rátesz egy lapáttal.
Háziállatka van egyébként.
Buli és az ivás pedig nem igazán nekem való.
Ismerkedni nem hiszem hogy most rögtön szeretnék, illetve fentebb is írták, hogy ez nem a legjobb módja a vígasztalódásnak.
Jelenleg arra koncentrálok, hogy ne legyen alkalmam elmélyülni gondolatokban, de társaságban is vannak percek ahogy csak bambulok és hatszor szólnak hozzám, mire észhez kapok. A sírás része a dolognak megvolt pár hete, de azóta a düh miatt nem igazán megy már, de nem is szívesen erőltetem. Egyszerűen csak nincs kedvem semmihez. Egy környezetváltozás lehet jót tenne.
Egyébként köszönöm mindenkinek a bíztató kedves szavakat, sokat segítenek 😊
Én nagyon magam alatt voltam, képtelen voltam az ágyból felkelni szinte, éreztem, hogy el fog jönni, már hetekkel előtte, de ez egy olyan dolog, amire nem lehet felkészülni. Én is próbáltam ismerkedni, hogy valamivel lekössem a figyelmem, de hamar rájöttem, hogy ez csak egy kényszertevékenység, ha nekem abban a pillanatban jó is volt, úgy éreztem, hogy ez nem helyes a másikkal szemben, mert nem lennék kész új dologra. Úgyhogy elkezdtem sorozatozni, és annál leragadtam, az így jártam anyátokkal c. Sorozatot néztem, akármennyire is nem valósághű, ez meg az, voltak benne olyan gondolatok, amik megfogtak, és egy pillanatra el tudtam felejteni a saját nyűgömet, ja és mivel engem dobtak, én meg nem akartam elrontani a dolgot nagyon sok mindent nem mondtam el, amit most utólag érzek, hogy el kellett volna, mindent megtettem, de kevés volt, persze azóta tisztázódott bennem, hogy ez csak is azért volt, mert nem illettünk össze. Heteken keresztül terveztem hozzávágni mindent sérelmet amit lenyeltem azért, hogy működhessen a dolog. mert még szerettem, de legyél annyira büszke, és fogadd el. Ez van. Ne vágyódj vissza, mert oka volt a szakításnak. Én egy 1,5 hónap alatt túl voltam rajta. Ez most nem konkrét recept
(Mert szerintem ilyen nincs.) volt, hogy mit csinálj, hanem egy saját tapasztalat, hogy mit ne. :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!