Van egy haverom, aki bevallotta egy éve, h szeret engem. Én mondtam, hogy felejtsen el, mert én nem érzek így iránta. Azóta is beszélünk, és azthiszem beleszerettem. Mikor üziben bevallottam neki, azt mondta, h maradjunk barátok. Mit tegyek?

Egyébként ő az a srác, akivel mindig megosztottuk egymással gondjunkat, örömünket, és akin mindig kisirtam magam, mert 5evig szerelmes voltam a haverjába. A haverja pedig mindig kibeszélt engem neki, h utal engem stb, de ő mindig megvedett engem. Annyira rosszul erzem magam. Nem kellett volna tavaly azt mondanom neki, h felejtsen el.minden megvan benne, amit egy fiuban keresek, ráadásul a szülei is bírnak engem, sőt, a nagyija mondja neki, h bár en lennek a felesege.