Miért van az, hogy nekem ennyire nehezen tetszenek meg fiúk?

Nos azt tudni kell rólam, hogy felőlem tetszethetnék a világ leghelyesebb fiujának is, ha nem olyan belsőleg mint amilyet én "elképzeltem" ugymond. Nos nekem mindig is rengeteget számított a belső. És azt vettem észre, hogy nagyon, de tényleg nagyon ritka az ilyen fiú, a mai vilagba mint ami az én mindig is elképzeltem, igaz még tini vagyok, de életembe egyetlen egyszer talalkoztam, egy olyan fiúval, aki külső belsore megfelelt az ervárásaimnak. De mivel 8 évvel idosebb volt tőlem, inkabb nem is probalkoztamxd meg tudni kell rolam hogy visszahuzodo vagyok én is, ráadásul ez a fiú is valamennyire az volt, mindenesetre a jelei szerint tetszettem neki. Igazából bánom ezt az egeszet, mert ha pl most egy korosztály lettem volna ezzel a fiúval, else képzelem mennyi jót élhettünk volna átt együtt. Az mondjuk mar biztos hogy nagyon szerettük volna egymást. Visszont lehet nem. Lehet szimplán félre ismertem a gyereket, bar mondjuk azert ennyire nemhiszem... kb majdnem 1 év eltelt azóta hogy ezzel a fiúval talalkoztam, és még mai napig képes vagyok rá gondolni, rajta gondolkozni. (amugy a szuleim is ismerik) éshát szo szerint ezen a fiún kívül senki nem érdekel... lehet ha meg ismerném, ki derulne hogy, ő se különbb mint a többi. Nemtudom.. lehet ha jobban meg ismerném kiábrándulnák belőle, mivel lehet hogy tobbet képzeltem bele a dologba, elképzeltem neki ugymond egy személyiséget, ami alapbol tetszett, de lehet rá tettem az elképzelésemmel erre az egészre.. igazából mar nemtudom hogy mi történik velem, de mivel ennyire fura ideálom van. Vagyis nem minden masodik fiu ilyen a mai vilagba ezért is nem ertem mar sajat magám. A korombeli lányoknak 2 hete van más fiú aki bejön nekik, nekem meg ha valaki megtetszik egyszer, hiába még 1 szót sem valtottunk, már képes vagyok 1 évig rajta gondolkozni ha kell. Unokatesom szerint, csak azert van ez mert keveset járok társaságba. Szerintete?