Mit tegyek, ha úgy érzem a családi légkör kihat az egész életemre?

Hol is kezdjem... Az itthoni dolgok elég bonyolultak, folyton megy a vita, apám szereti irányítani és ellenőrízgetni a család többi tagját. Ez évek óta így megy, majdnem elváltak, de valahogy sosem. Most nem rég kiderült a betegsége, egyre idegesítőbb, hiába türelmes vele mindenki, anyu ápolta, ha arról volt szó. Én már egyszerűen nem bírom, konkrétan teljesen rá megy az emberi kapcsolataimra, emiatt nem beszélek fiúkkal, a barátnőim próbálnak segíteni, de nekem én egyszerűen félek. Egy év, és 18 leszek, de még sosem volt barátom, mert bennem van egy bizonyos ideg, amikor fiúkkal beszélek, mások sikersztoriai pedig egyfolytában elárasztanak...

Néha magányosnak és szomorúnak érzem magam, meddig megy ez így ?! Ha elköltöznénk talán a helyzet jobb lenne, nem túl nagy a lakás, így össze vagyunk zár, nincs tér!

Úgy gondolom ennyi idősen szükségem lenne saját szobára és rendes légkörre...

Pláne mikor ezzel állok szemben.

Hogyan kerekedhetnék felül ezeken? Hogyan tehetném nxugodttá a környezetemet?

Párszor helytelenül reagálok le dolgokat, de mindig ideges vagyok, ha csak itthon kell lennem.

Ennek sok előzménye van, de a jelen számít és a jövő! Mindenkinek normális életet akarok. Tudom, hogy sikerülne, hogyan lehetséges ez?

Aki benne volt ebben vagy tud valami megoldást, annak hálás lennék.

Köszi előre is, normális válaszokat legyszi, mert fontos számomra. :)