Én vagyok ennyire fura vagy csak a koromhoz képest túlérett?

Ez annyira sok tényezőből áll össze.

Én sem vagyok túl sikeres ezen a téren, nagyon sok lány barátom van de valahogy minden alakuló kapcsolatomat elszúrtam, szerintem azzal, hogy én komolyan gondoltam. Nincs és soha nem is volt kedvem futó kalandokhoz, vagy pár hónapig tartó gyerekes kapcsolatokhoz, és úgy érzem hogy eddig minden lánnyal akivel közelebb kerültünk egymáshoz, ez okozta a távolodást. Nem vagyok Brad Pitt de nem is vagyok csúnya, tudok nagyon humoros és közvetlen lenni, ezért sokszor volt olyan, hogy félreismertek, és/vagy meglepődtek bizonyos lányok amikor jobban megismertek: van egy ismerkedős és társaságban használatos laza arcom, ami elég megnyerő tud lenni, aztán amikor előbújik a komolyabb, átgondoltabb, szerintem szimplán érettebb énem, akkor jön az ijedtség előbb vagy utóbb. Már ahogy leírom érzem hogy ijesztő amit írok, pedig nincs itt másról szó, minthogy jobban értékelek egy jó közös filmezést (akár a szó szoros értelmében is), vagy akár egy jó közös vacsorát, vagy szimplán egy otthon ülős lustulós napot, mint egy egész éjszakás holtrészeg tombolást. Néha az is jó, de már nem ennek élek.

Viszont tudod mit? Engem már nem is érdekel. Ha lesz olyan, aki tud értékelni, és akinek van egy hozzám hasonló értékrendje, akkor más lesz a helyzet, addig pedig nincs mit tenni. :) 20f

Második vagyok, csak azt nem írtam le amit akartam. :D

Nálad kicsit más a probléma, azt veszem le hogy nem a kapcsolat kialakulásával van a probléma, mint nálam, hanem magával a kezdeményezéssel.

Ahogy leírtam, én ugyan komolyan gondolom ezt a témát, de ez nem egyenlő a feszültséggel. A feszültség taszítja a lányokat, ha látják hogy idegeskedsz, feszülsz, nagyon izgulsz, az nem szokott jól elsülni. Inkább magabiztosnak kell tűnni, közvetlennek. Mondani persze könnyű, de ha kicsit eljársz bulizgatni, ismerkedni, akkor növekedni fog az önbizalmad. :)