Leszakadó távvezeték - mekkora a valószínűsége?

ha ennyire komolyan félsz tőle,az betegség már....figyelj ha nézel híradót,akkor tudhatod,hogy enm sok esélye van rá,mert ha vki úgy járna,hogy leszakad felette a vezeték,és megcsapja az áram,az egyből híradóba lenne,de én nemsokszor hallok ilyet....normál körülmények között szinte semmi esély arra,hogy leszakadjon...akkor lenne csak,ha elfáradna,de az lehetetlen,met felügyelni kell...mg a fa dőlhet rá,de annakis mennyi már a valószínűsége,ha nem vágják?:D ha meg annyira rossz idő van,akkor inkább ne is menj ki.amúgy nem a feszültség számít igazán,hanem az áramerősség.meg az,hogy milyen ruhába vagy,mert ha gumicsizmába,akkor még ha megis csapna,akkorse halnál bele elvileg,bár leeht megégnél,ahol hozzádér

na végülis az a lényeg,hogy nem azt akartam mondani,hogy gumicsizmába mászkálj,hanem hogy ne foglalkozz már vele!!!!!!egy kisebb meteorit is bármikor emgölhet,mégis leszarod

Azért a meteortalálatnak lényegesen kisebb a valószínűsége, mint a vezetékszakadásnak. Persze ettől még nyugodtan sétálhatsz a vezeték közelében normál esetben. Ami viszont fontos nagyon, hogy a már leszakadt vezeték is rendkívül veszélyes lehet! A földnek relatíve nagy az ellenállása, így a leszakadt, de még feszültség alatt lévő vezeték közelében kialakulhat már egy lépésnyi távolságon is olyan nagy feszültségkülönbség, ami a testeden keresztül nagyon komoly áramot tud keresztülhajtani! Fontosnak tartom megemlíteni, hogy ez a távolság a vezeték fekvésére merőlegesen lényegesen kisebb, mint mondjuk vele párhuzamosan haladva. Ha tehát leszakadt vezeték közelében vagyunk mégis kénytelenek lépkedni, a leghelyesebb ha apró (tyúklépéses módszerrel) lépésekkel próbálunk távolodni, és nem merőlegesen a leggyorsabban távolodva, hanem ferdén kisebb szöget bezáróan, de folyamatosan távolodva. Mondanám, hogy a legjobb lenne az egy lábon elugrálás, de az egyensúlyérzéket kíván, és ha mégis leteszed a másik lábad esetleg a kezed, az adott esetben sokkal nagyobb gondot okozhatna ...

Lényeg a lényeg, a vezetéktől csak akkor félj, ha már leszakadt. Teljesen valószínűtlen, hogy pont a közvetlen közeledben szakadjon le ...

maci

Rengeteg volt a kérdés. Igyekszem nem kihagyni egyet sem.

A távvezetékek vezetéke aluminium. Azaz nem rohad el csak úgy véletlenül. A tartószerkezet viszont acél, ami elrohadhat. Ezt természetesen megfelelő előírások szerint ellenőrizni kell, különösen a nagy távvezetékeken, beleértve az oszlopokat, és azok korrodálás szempontjából legveszélyeztetettebb részeit. A nagy távvezetékek vezetékein a szigetelők előtt és után lehet látni kis fura szerkezetet. Ezek súlyok. Azért vannak rajta, hogy a szél által keltett lengedezést kioltsák, ne tudjon annyira belengeni a vezeték, hogy az veszélyeztesse a környezetét.

A vezeték leszakadására a legnagyobb veszély az ónos eső. Mert ezt a hatalmas súlyt nem bírják el. Ezért ilyen időben valóban nem tanácsos még a kis 0.4kV-os utcai vezetékek alatt sem tartózkodni. No meg fa alatt se, mert egy leszakadó jég nagyot üt... a középfeszültségű távvezeték (faluban kb. 20cm-es szigetelőn álló drót, a sima utcainál 1-2m-rel magasabb oszlopon, vagy annak folytatásán) sajnos lehet elhanyagolt állapotban, ónos esőnél volt rá példa, hogy ilyen leszakadt, de nem lakott területen szokott lenni, mert ott vigyáznak rá, hanem kinn a "prérin".

A nagyfeszültségű vezetékeken az ónos esőre rendkívül vigyáznak. Ilyenkor műterheléssel szoktak - szükség esetén - gondoskodni arról, hogy a vezeték melegedjen meg annyira, hogy a jég leolvadjon róla. Na mondjuk ezek általában jól meg vannak ilyenkor terhelve, mert a villany kell a fűtéshez is... azaz nagyfesz vezeték leszakadására igen kicsi az esély. A tartószerkezeteit pedig a villamos terhelés okozta erőhatásokra méretezik, nem feltétlenül a gravitáció a fő "ellenség". És attól sem kell megijedni, ha nagy hidegben vagy nagy melegben sokkal jobban belóg a vezeték... mert a terhelés azaz melegedés hatására az is nyúlik, de ez bele van számolva!

Mi történik, ha leszakad a vezeték? Középfeszültségen a "sántaüzem" többnyire megengedett, nagyfeszültségen viszont nem. Ha leszakad, földzáraltos lesz. Ilyenkor az automatika azonnal lekapcsol. Egy gyorsvisszakapcsolási automata 1-2mp-en belül megpróbálja visszakapcsolni. Mivel leszakadt, ezért ismét lekapcsol. Majd egy lassú visszakapcsolási automatika kb. 10-20mp elteltével még egyszer próbálkozik. Ha még akkor is fennáll a leszakadás ténye, akkor végleg lekapcsol.

DE! Mivel a távvezeték önmagában egy jól szigetelt valami, és kondenzátorként lekapcsolt állapotban is igen komoly feszültségre fel tud töltődni, ezért a leszakadt vezetéket függetlenül attól, hogy áram alatt van-e még (ha igen, azt úgyis látod, mert a földzárlati erőhatások miatt az csapkod ide-oda) messziről el kell kerülni (20m-nél nem szabad közelebb menni hozzá).

A lépésfeszültségről már írtak előttem.

Mekkora egy távvezeték feszültsége?

Besorolások:

Kisfeszültség: 1000V alatt

Középfeszültség: 1000V-tól, 120kV alattig!

Nagyfeszültség: 120kV-tól felfelé (itthon 400kV-ig)

Nagyon nagy feszültség: 750kV (itthon)

Kisfeszültség: ez ugye a 0.4kV-os hálózat, ami otthon is van a konnektorban, fázisfeszültségen 230V. (vonalin pedig 400V) -- (A 220V és 380V 1993. óta már 230V illetve 400V)

Középfeszültség: jellemzően 10, 20, 35kV-on található meg. Ebből a 10kV a városokban föld alatt megy a városi 10/0.4-es trafókhoz. A 20kV a falusi hálózat a falusi trafókhoz (oszloptrafók). A 35kV falusi és régi ipari hálózat gyárakhoz.

Nagyfeszültség:

120kV: áramszolgáltató elosztó hálózat. Városokban a városi alállomásra futnak be, falvakban csak a mezőn találni ilyet, ott a környéki valamelyik alállomásra mennek, ebből alakítják a középfeszt (10, 20, 35kV). Kisebb erőművek 120kV-on csatlakoznak a hálózatra, és persze természetesen a 120kV-ot a további nagyobb feszültségekből állítják elő...

220kV, 400kV, 750kV: országos alaphálózat. A [link] weboldalon a pillanatnyi rendszerterhelési térképen az összes ilyen fel van tüntetve, hogy hol megy, akit érdekel, megnézheti, sőt a nagyobb alállomások is fel vannak tüntetve rajta. Ezek MVM tulajdonban vannak, hiszen az ország gerincég képezik. Lakott területen ebből egy sem található meg "csak úgy". Budapest 2 pontja kissé kivétel, az Albertfalva és Zugló alállomás, oda be kell jönniük a 220kV-os távvezetékeknek.

A 750kV-os távvezeték kuriózum, Albertirsa-Zapad között megy. Ennek a környezetében nem szabad tartózkodni, erre az oszlopokon tábla is figyelmeztet. Monumentális alkotás, Hortobágyon közelről is meg lehet nézni. Az M3-mas autópályán Debrecen előtt megy át az út felett, illetve a 4-es úton is lehet találkozni vele.

A távvezetékek feszültségszintjeit a szigetelők hosszából lehet megállapítani avatott szemnek. Némely oszlopon fel is van tüntetve, hogy mi megy rajta, és honnan-hová.

Az én házam egy kétrendszerű, dupla keresztmetszerű 120kV-os távvezeték ALATT van. Szóval ettől rettegni felesleges. Ha netán autóval (vagy bármilyen zárt fémtárggyal) sikerülne leszakadt távvezeték alá kerülni, vagy közelébe, tilos kiszállni! Az autóval szépen el kell hagyni a területet, ha működik az autó. Benn az autóban védett térben vagy, a "Faraday kalitka" hatás miatt.

Egy válaszban rejlő tévedésre is reagálok! A gumicsizma NEM SZIGETELŐ! A gumitalpú cipő NEM SZIGETELŐ! Ugyanis grafit is van bennük! Szigetelőnek csak kifejezetten erre a célra gyártott MINŐSÍTETT, bevizsgált cipő tekinthető! Azaz ilyen alapokon SENKI ne próbálkozzon leszakadt vezeték közelében járkálni! (arról most ne is beszéljünk, hogy a repedezett cipőtalpba felülről izzadtság, alulról esetleg földről víz kerülhet...)

Nem véletlen, hogy villamos elosztószekrényeknél, helyhez kötött villamos gépeknél kötelező a villamosan szigetelő padlóburkolat használata! Ha a cipőtalp biztosan szigetelne önmagában, akkor pl. nem lenne ez előírás (ahol egyébként előírt biztonságos, zárt lábbelit kell hordani)

A kis súlyok szerepe az, hogy ne törjön el a felfüggesztésnél a vezeték (a lengések egy részét megfogja, így a felfüggesztésnél kevesebb erőhatás van).

20 kV-on a sántaüzem nem megengedett, mert ott a fogyasztók 2 fázisban igen rossz feszültséget kapnának. 120 kV-on sokkal kisebb eltérés van a szimmetrikus feszültségekhez képest, ott lehet sántaüzem.

20 kV-on földzárlatos üzem lehet megengedve (az nem szakadás!).

A leszakadt vezetéket nem a leszakadás (sántaüzem) miatt kapcsolja ki a védelem, hanem a földzárlat miatt.