Az önindukció miért késlelteti az áramot a feszültséghez képest?

"A késés elsősorban annak a ténynek a következménye, hogy a tekercs meneteiben ellentétes irányú feszültség keletkezik mihelyt a tekercsen áram kezd folyni. Ezt a feszültséget önindukciós feszültségnek nevezzük."

[link]

Nem kell ezt túlgondolni. :)

"továbbra sem világos, hogy az önindukciónál miért csak az áramerősség változik (késleltetődik) a feszültség pedig miért nem vele együtt"

Nem értem, milyen törvény vagy logika alapján kellene a feszültségnek (is?) késnie.

[link]

[link]

[link]

"továbbra sem világos, hogy az önindukciónál miért csak az áramerősség változik (késleltetődik) a feszültség pedig miért nem vele együtt"

A feszültség az "ok". Az induktivitáson megfolyó áram az "okozat". Az előbbihez képest más az utóbbi időbeli változása. Értem?

"továbbra sem világos, hogy az önindukciónál miért csak az áramerősség változik (késleltetődik) a feszültség pedig miért nem vele együtt"

És miért nem világos? Egy sima drótban nincs késleltetés, mivel egy sima drót impedanciája csak az Ohm-törvényben is szereplő ellenállásából adódik. Itt az áram és feszültség egymással arányos és szinkronban változik.

Egy tekercs azonban reaktív elem, vagyis visszahat a rákapcsolt feszültségre és áramra. A rajta eső feszültség két komponensű: az egyik az Ohm-törvény értelmében a drót ellenállása folytán az aktuális árammal szinkron módon változik, a másik pedig az önindukció miatt jelentkező ellenirányú feszültség, amely azonban az áram növekedési ütemével arányos. Emiatt az ellentétes gerjesztés miatt növekedik nehezebben az áram ahhoz képest, mintha csak egy sima drótról lenne szó.

"miért csak az áramerősség változik (késleltetődik)"

Ugye mihez képest. Az áram késik a feszültséghez képest.

[link]

Kedves kérdező! A 16-os válaszod alapján a megértéshez még mindig annyi hiányzik számodra, mint amikor a kérdést feltetted.

Mint azt már annyian elmondtuk itt: az önindukció miatt a tekercsen eső feszültség egyrészt a huzal ellenállásán való esésből, másrészt az önindukció jelensége miatt fellépő feszültségből adódik, mely utóbbi viszont az áram változási gyorsaságával arányos. Tehát ha hirtelen kapcsolsz egy állandó feszültséget a tekercsre, akkor az áram úgy kezd el növekedni a tekercsben, hogy minden időpillanatban igaz lesz az, hogy a huzalon az épp aktuális áramerősség nagysága (I) alapján az Ohm-törvény értelmében eső feszültség, valamint az épp aktuális áramerősség NÖVEKEDÉSÉBŐL (dI/dt) adódó feszültség összege egyenlő lesz a tekercsre kapcsolt állandó feszültséggel.

Tehát mivel kezdetben I=0, a kapocsfeszültség az indulási pillanatban teljes egészében a dI/dt-vel arányos tagból adódik, vagyis abból, hogy az áram a nulláról elkezd növekedni. Ahogy növekszik és már nem nulla többé, megjelenik a huzal ellenállásából adódó tag is, vagyis az áramnövekedésből adódó tag elkezd csökkeni, tehát az áram növekedési sebessége is elkezd csökkenni. A fokozatosan növekvő áramerősség mellett az annak növekedési gyorsaságából adódó feszültség egyre kisebb, mivel maga a növekedési sebesség is egyre kisebb, míg végül az áramerősség beáll arra az értékre, amit a huzal ellenállása alapján a kapcsolfeszültségből kiindulva az Ohm-törvény alapján számolsz. (Matematikailag ez egy "konstans mínusz egy lecsengő exponenciális függvény", azaz egy olyan függvény, amely nulláról növekedve belesimul a végső konstans áramerősség értékébe.)

Mint látod, a feszültség végig állandó volt, miközben az áram nulláról fokozatosan egy konstans értékre állt be.

Ebből elég jól látható, hogy miért más az áramerősség időbeli változása.

Ha maga a kapcsolfeszültség is változik időben, akkor is igaz, hogy a kapocsfeszültség épp aktuális értéke egyenlő a huzal ellenállásán eső feszültség, illetve az áramerősség változásával arányos önindukciós feszültség összegével.

Ki az az elmebeteg, aki a 17-es választ lepontozta? Lényegében meg van oldva benne az a diffegyenlet, ami jelenséget leírja.

A kérdező így elég nehezen fog megérteni bármit is.

Nincs olyan, hogy ki az, mert a nullára pontozáshoz kell vagy hat pontozó.

Én nem pontoztam le, mert az első bekezdésével tökéletesen egyetértek, hogy a kérdező még mindig nem ért semmit.

De tovább nem olvastam, és ez tán kár volt, mert nem kell ide differenciálegyenlet. A kérdező a kérdésből ítélve nyilván teljesen laikus (ha ezt nem ismeri fel #17, akkor magában megérdemli a nullára pontozást), és joggal feltételezhető, hogy ugyanott áll a felsőbb matematikához képest is. Ezután már a diffegyenlet felemlegetése puszta nagyképűség, ami ezek szerint 5-6 embert irritált egy ujjmozdulatra.

#19

Ezek szerint még mindig nem olvastad el a 17-es hozzászólást, és úgy írsz róla véleményt. Ott ugyanis nem említik a differenciálegyenletet, hanem laikusoknak érthető módon van elmagyarázva a jelenség, lényegében matek nélkül. Ha én írtam volna, én is hasonlóan fogalmaztam volna meg a megoldást.

Differenciálegyenletet csak én emlegetek, mivel kíváncsi vagyok, hogy ki az, aki egyáltalán felfogja, hogy miről szól a jelenség, és ki az, aki csak idejön és osztja az észt tudás nélkül.